Te még HO-ban vagy? ˇ© kérdezte egy 30-as fickó a mellette ülő, jól láthatóan pályakezdő lányt a kávézóban a szomszéd asztalnál. Nem, már H-ban ˇ© válaszolta az ˇ©, három nap otthonról melózok, kettőn bejárok. Így már értelmet nyertek a rövidítések: a home office és a hibrid munkavégzés volt a beszélgetés tárgya.

Bár a szavak ilyetén rövidítése ritka, a home office és a hibrid munkavégzés ma már annál gyakoribb. Legalábbis az utóbbi négy évben. Korábban ugyanis inkább csak modern huncutságnak tűnt a legtöbb ember számára. Százból talán, ha három ember dolgozott otthonról, leginkább csak az IT és a kreatív iparban volt jellemző ez a munkavégzés.

 Szükségmegoldás?

A Covid, a lezárások, távolságtartás időszakában aztán berobbant a home office, gyakorlatilag minden olyan munkakörben bevezették, ahol lehetett. A hr-esek és a cégvezetők persze gyorsan találtak érveket is amellett, hogy a home office nemcsak kényszerűség, hanem előrelépés is az eddigi munkavégzéshez képest.

Sokkal rugalmasabb, akkor tudunk dolgozni, amikor csak akarunk, kényelmes, hiszen nincs utazással töltött idő. És mennyi költséget lehet megtakarítani, akár a munkavállaló, akár a cég oldalán. Nincs utazási költség, olcsóbb otthon enni, kávézni, mint a menzán, illetve kisebb iroda is elég, alacsonyabb az üzemeltetési költség.

Aztán persze, ahogy teltek a hónapok, kiderült, hogy a home office-nak nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is. Talán ezek közül az első helyre kívánkozik, hogy sokkal nehezebb a munkát és a magánéletet szétválasztani. A legtöbb otthon nem olyan, hogy ezt könnyen meg lehessen valósítani, pláne, ha többen is otthonról dolgoznának. Komoly kihívás, hogy olyan körülmények között tudjunk dolgozni, ahol kényelmesen lehet 8-10 órát eltölteni. Ehhez szeparálható helyre, bútorokra, csendre és sok minden másra is szükség van.

De ezenkívül a munkaidő is képlékennyé válik, sokan hajlamosak sokkal többet és rendszertelenül dolgozni. Home office-ban mindig kéznél van a munka, és akár még a szabadnap jelentős részét is lehet munkával tölteni. A rendszeres, jobb esetben aktív pihenés hiánya pedig gyorsan megmutatkozik.

Számos a hátrány közvetlenül a cég szempontjából is. Az egyik ilyen, hogy gyorsan leépülhet a céges kultúra, egyre kevésbé lesznek közös célok, értékek, a munkavállalók egyre kevésbé azonosulnak a céggel. Leépülnek a személyes kapcsolatok, izolálódnak az emberek, és gyengül a kommunikáció. Ráadásul ez a magánéletre is kihat előbb-utóbb, hiszen normális időkben sokszor a munkahelyi kapcsolatokból nőnek ki barátságok vagy tartós kapcsolatok.

Gondot okozott sok helyen az is, ha a vezetők megszokták, hogy könnyen ellenőrizhetik a munkavállalót, és ebből az igényükből nem engedtek, ezt az új körülmények között bizalmatlanságnak, „szívatásnakˇ± érezték a dolgozók.

 Pró és kontra

A tagadhatatlan előnyök és az egyre nyilvánvalóbb hátrányok következtében megszületett az aranyközéputat jelentő hibrid munkavégzés. Amikor jellemzően 1-3 napot otthonról teljesítenek a munkavállalók, a többit pedig az irodában. Így a cégek is tudnak spórolni, és a dolgozóknak sem kell lemondaniuk a home office bizonyos előnyeiről.

De miért előnyösebb ez a modell, mint a home office? Gyakorlatilag ez utóbbi minden hátránya erőteljesen tompul, jó esetben kezelhetővé válik. És a hatás nem is lineáris. Egy profán példával, ha valaki eddig heti 5 nap sportolt, és aztán ez 0-ra esett vissza, elég valószínű, hogy meg fog hízni, az egészségtelen élet hamar fizikai tüneteket okoz. Míg ha újra elkezd sportolni hetente háromszor, jó esély lesz arra, hogy egészségi állapota a mindennap sportoló korszakában jellemzőhöz lesz közelebb.

Tény azonban, hogy a hibrid munkavégzés is erodálhatja a céges kultúrát, lehetnek kommunikációs problémák, sérülhet a vezető és a csapata közötti bizalom. Ezzel szemben jobb megoldást jelent a teljes home office-nál, hiszen jobban meg lehet valósítani a munka és a magánélet egyensúlyát, kisebb a veszélye az izolálódásnak, a rendszertelen munkavégzésnek. Emellett a cég sokat tud spórolni a költségein (elsősorban az üzemeltetésin), a dolgozó pedig az utazási költségein az irodai munkavégzéshez képest.

 Itt is meg ott is

Egyszóval úgy tűnik, a hibrid munkavégzés egyelőre a megoldás, annál is inkább, mert a munkavállalók 70-90 százaléka is ezt igényli. Természetesen most olyan munkakörökről beszélünk, ahol a modell megvalósítható ˇ© a gyári munkás meg a buszvezető még jó ideig úgy fog dolgozni, ahogy eddig tette.

A hibrid munkavégzésen belül természetesen sok különböző modell képzelhető el. Az egyik oldalon az iroda fókuszú munka áll, amely azoknak jelenthet jó megoldást, ahol az együttműködés nagyon fontos, és a telephelyen meglévő erőforrásokra épül a munka. A másik oldalon a távmunka-domináns hibrid munkavégzés található, amikor többségében otthonról dolgoznak, de lehetőség van az irodában tölteni a munkanapot.

A legelterjedtebb a megosztott hét, mely jellemzően kettő a háromhoz arányban tartalmaz irodai és otthoni napokat. Ha a csapattagok azonos napokon vannak az irodában, az ösztönzi az együttműködést, az otthoni napokat pedig az elmélyülést kívánó feladatok teljesítésére lehet fordítani.

Hogy mennyire általános ma a hibrid munkavégzés? Egy friss, a Catapult Research & Design Lab 2023 első negyedévében végzett kutatása szerint a budapesti munkavállalók 46 százaléka hibrid munkamodellben dolgozik, 42 százalékuk pedig továbbra is irodához van kötve.

A home office veszélyei

A munkaˇ©magánélet egyensúly felborulhat

Rendszertelen, ad hoc munkavégzés, túldolgozás

Izolálódó munkavállalók, veszélyben a mentális egészség

Az emberi kapcsolatok sérülnek, gyengülnek, visszafejlődnek, felszínesebbé válnak

Leépül a céges
kultúra

Már középtávon romlanak a céges eredmények

Cikkünk a K&K Magazin őszi lapszámában jelent meg.

Ha kíváncsi a többi cikkünkre is, keresse magazinunkat a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő.