A hőszivattyúk nemzetközi térnyerése

Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége (EHPA) 2023-as adatai szerint 21 európai országban összességben 6,5%-kal maradtak el a hőszivattyú-eladások az előző évitől. Ez volt az első visszaesés tíz éves növekedés után. A 2023-ban eladott 3,02 millió berendezéssel 23,9 millióra emelkedett az európai épületekben telepített hőszivattyúk mennyisége, ami még így is 13,7%-os növekedés a 2022-es képest. A legnagyobb növekedés Németországban volt, majd Belgium és Hollandia következik. A legnagyobb visszaesést Olaszországban, Finnországban és Lengyelországban tapasztalták. A piacon a levegő-víz rendszerek értékesítésének jelentős növekedése dominál, és a trend további erősödésére lehet számítani.

Az Energiaklub korábbi tanulmánya szerint a hőszivattyúk magyarországi elterjedését hosszú időn át hátráltatták a világpiaci viszonyokhoz képest alacsony hazai fosszilisenergia-árak. 2000 és 2007 között mintegy 1200 darab hőszivattyút értékesítettek az országban, ami a négymilliós lakásállományhoz képest elhanyagolható mennyiségnek számított. Az érdeklődés a 2010-es évek második felétől fokozatosan emelkedett, a hőszivattyúpiaci boom pedig a 2019 és 2020 közötti időszakra tehető, amikor 40 százalékkal nőtt a beszerelt készülékek száma és hasonlóan jelentős - 32 százalékos - emelkedés jellemezte a 2022-es és 2023-as évet is.  

A RePower EU-kezdeményezés 2022 és 2026 között a hőszivattyú-berendezések számának megduplázására törekszik, 2030-ig 50–60 millió új telepítést céloz meg, hogy csökkentse az importált gáztól való függőségét.

Az Eurofound megállapítása szerint a hőszivattyúkra való átállás elengedhetetlen a lakossági fűtés szén-dioxid-mentesítéséhez az Európai Unióban. Bár jelentős előrelépés történt, továbbra is vannak kihívások, különösen a munkaerő-fejlesztés, a támogatási és ösztönző csomagok, valamint az energiaárazás terén.

Piaci környezet

Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy sok országban a hőszivattyúk üzemeltetési költségei magasabbak lehetnek, mint a fosszilis tüzelésű kazánoké. Ez abban az esetben jellemző, ha az áram ára többszöröse a gázénak. Bár a hőszivattyúk energiahatékonysága háromszor-ötször nagyobb, mint a kazánoké, még ez sem mindig elegendő a jóval magasabb áramár pótlására. A szervezet számításai szerint a befektetés gyors megtérülése akkor lehetséges, ha a villamos energia ára legfeljebb kétszerese a gáz árának.

A EHPA kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9, vagyis 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese az 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75, tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.

Az uniós jog szerint 2022 óta van lehetőség a hőszivattyúk áfájának minimum 5%-ra csökkentésére. Az EHPA támogatja ennek további, nullára csökkentését, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezt lehetőségként használják fel. A szövetség által vizsgált 30 ország közül csak hat ország állapított meg alacsonyabb adókulcsot a hőszivattyúkra, mint a fosszilis tüzelésű kazánokra: Belgium, Franciaország, Írország, Portugália, Románia és az Egyesült Királyság.

Egy 16 európai piacra kiterjedő új vizsgálat szerint az olcsó gáz és a drága bankhitelek a két fő oka annak, hogy a hőszivattyú-eladások csökkentek 2023-ban, de Olaszországban például a kormányzati támogatás megszüntetése csorbította a fogyasztók érdeklődését.

A fosszilis energiahordozók, például a földgáz, nem tekinthetők a jövő energiahordozóinak, mivel kimerülő források és jelentős környezeti terhelést okoznak. Az Európai Unió egyre inkább a fenntartható megoldásokat részesíti előnyben, ezért fokozatosan megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Ennek részeként 2025. január 1-jétől az EU már nem biztosít pénzügyi ösztönzőket a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítésére. Ez a lépés is hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamok minél előbb térjenek át a megújuló energiák használatára.

A magyar állami támogatási rendszer

Magyarországon a 2025 januárjában indult Vidéki Otthonfelújítási Program keretében vissza nem térítendő támogatás és kölcsön is igényelhető, ezek együttes összege 3.000.000 és 6.000.000 forint között lehet. A pénz ingatlanfelújításra, többek között energetikai korszerűsítésre is felhasználható, vagyis állami támogatással hőszivattyú is beépíthető most akár féláron. Fontos tudni, hogy a kiutalt összegben a vállalkozási díj és az anyagköltség fele-fele arányban oszlik meg és legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházással. Azok élhetnek a lehetőséggel, akik 5000 fő alatti kistelepüléseken élnek, 2007 előtt épült ingatlanokban. A Vidéki Otthonfelújítási támogatás kombinálható a szintén kistelepüléseken igényelhető falusi CSOK-kal, amelynek keretében ugyanúgy van lehetőség meglévő lakóingatlan korszerűsítésére, illetve lakásvásárlással egybekötött korszerűsítésre. A kormány arról is döntött, hogy a nyugdíjasok is részt vehetnek az új otthonfelújítási programban.

„A beépítés árát és a megtérülési időt jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teljesítményű rendszerről van szó, illetve az is, hogy milyen típusú hőleadókat választanak a beruházók. A telepítési költségek fontos részét képezi, hogy milyen egyéb kiegészítőkre, csövezésre van szükség. A hőszivattyú típus kiválasztásánál figyelembe kell venni a felhasználási környezetet, fel kell mérni az épület szigetelését, alapterületét, a belmagasságot, azaz hőszükségletet kell számolni” – hangsúlyozzák a Gree szakértői.

A hőszivattyú a természet energiáját hasznosítja, aki ezt a megoldást választja, függetlenítheti magát a fosszilis tüzelőanyagoktól, a gázszolgáltatóktól és a kiszámíthatatlan energiaáraktól. A technológia lényegében a hűtőgép működési elvének a fordítottja: a külső környezetből vonja ki a hőt és szállítja azt az épület belsejébe, károsanyagkibocsátás nélkül. A kiépített rendszer a nyári hónapokban a lakás hűtésére is használható.