Egy pillangó szárnycsapása megemelheti a villanyszámlánkat? Ha előbbi csak költői túlzás is, az áram piacának rövid távú változásai jelentősen függnek többek közt az időjárás alakulásától is. Az elmúlt időszakban többször esett szó az úgynevezett La Nina nevű éghajlati jelenségről. Ennek lényege, hogy az erős, keleti légmozgás Dél-Amerika felől Indonézia irányába löki a Csendes-óceán magasabb hőmérsékletű, felszíni részét, aminek helyére alulról hűvösebb vízrétegek érkeznek. A felszínre került, az átlagosnál 3–5 Celsius-fokkal hidegebb víz lehűti maga felett a levegőt, ami jelentős hatást gyakorol a globális időjárásra, ez pedig az áram piacán is érezteti hatását.

– Egy lokálisabb példa szerint egy hideg és száraz tél a jellemzően vízenergiát alkalmazó balkáni régióban csökkenti az áramtermelést, és mivel ott jellemzően árammal fűtenek, a hidegben jelentősen megnő az import iránti igény. Szeles időben pedig a jelentős szélenergia-kapacitással rendelkező Románia képes változtatni az áramlások irányát a villamosenergia-rendszerben – mondta Hazlach András, az MVM Partner proprietary kereskedelmi igazgatója.

Jól látható tehát, hogy az áramkereskedők számára az időjárás szerepe, illetve előrejelzése elengedhetetlen. – A villamos energia árát számos tényező befolyásolja rövid távon, de leginkább az időjárás. Az egyre nagyobb mértékben megjelenő megújulós kapacitások megfelelő időjárás esetén sokat termelnek. A balkáni vízenergia-termelés miatt, ha sok eső esik, lefelé mennek az árak Magyarországon is, de ha például szárazság van Szerbiában, azaz nincs vízenergia-termelés és külföldről kell áramot vennie az országnak, például Magyarországról, akkor felfelé indulnak. De hasonló árbefolyásoló hatása lehet a szél- és a napenergiának is. Sőt, nagyon szeles időjárás esetén, Németországban például már nem egyszer rövid időszakokra negatív ár is kialakult a nagykereskedelmi piacon – teszi hozzá Varga Viktor, a társaság eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

Az áram ráadásul sohasem úgy áramlik, ahogy azt a kereskedők szeretnék. A fizika törvényeinek megfelelően mindig a magasabb feszültség irányából árad az alacsonyabb felé, a villamosenergia-rendszernek ugyanakkor mindig egyensúlyban kell lennie. Ha tehát többlet jelentkezik, akkor a felesleget is el kell fogyasztani, ami már az úgynevezett rendszerszintű szolgáltatások területe.

A romániai mellett a német szélerőművek is jól szemléleteik az időjárás szerepét. Ezek bizonyos mértékben ugyan szabályozhatók, mégis előfordul esetükben túltermelés, ami hatással lehet a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacra is. A megtermelt áram ugyanis áramlik, azaz „elindul” a kisebb feszültség felé. Amikor pedig megjelenik egy olyan hálózatban, ahol nem számítottak rá, és amelynek közben egyensúlyban kell maradnia, vagyis a felhasznált és a termelt, behozott áram egyenlegét nullára kell kihozni, ott bizony ez a terhelés azonnali reakciót igényel. Erőműveket kell például visszaterhelni, azaz alacsonyabb termelésre utasítani. Mindez természetesen az energiaárakra is hatással van. A technológia fejlődésével az energiatárolás megoldást jelenthet ilyen esetekben, zajlanak már ilyen jellegű kísérleti projektek, ezek hatékonysága, költségmegtérülése, illetve az általuk biztosított tárolási idő azonban még nem kielégítő. Fogyasztói oldalon is elképzelhető egyfajta szabályozás, ilyen lehet például egy nappal kivilágított autópálya, de ezek sem kínálnak hosszú távú és ideális megoldást.

Az időjárás más irányban is hathat: Szerbiában például egy hideg tél esetén, ha nem tudtak a szénbányák termelni, előfordult már, hogy „levágták a határokat”, azaz nem mehetett áram külföldre az országból. Ez is rávilágít arra, hogy az import bár lehet olcsóbb, mint a legtöbb hazai termelés, ha egy ország importfüggő, akkor ilyen értelemben kiszolgáltatottá válik más államok döntéseinek.

A cikk megjelenését az MVM Partner Zrt. támogatta