Úgy tűnik 2021 egyik új fejleménye, hogy kiszabadult a szellem a palackból berobbant az infláció. Nemcsak nálunk szinte az egész EU-ban, de azért országonként nagyok a különbségek.
Az elmúlt bő 10 évben hozzászoktunk az infláció csökkenéséhez, majd alacsony szinten való stagnálásához. A 2021-es év azonban alapvető fordulatot hozott, újra is ólálkodik a lopakodó tolvaj.
A covid hatására 2020 tavaszától a lakossági fogyasztás az egész fejlett világban jelentősen visszaesett. Sokan inkább tartalékoltak, hiszen nem tudták hogyan hat majd rájuk a járvány és annak gazdasági következményei. Na meg a lezárásoknak köszönhetően a szolgáltatások jelentős része nem, vagy alig volt elérhető. Voltak időszakok, amikor nem csak koncertre, sporteseményekre nem lehetett menni, de utazni sem, sőt még vendéglőbe, szórakozni sem. Idén májustól mindez lassan megszűnt, az emberek elkezdtek újra nagy kedvvel szolgáltatásokat vásárolni. A kínálat azonban nem tud gyorsan visszaépülni, nem tud ehhez elég rugalmasan alkalmazkodni, na meg a szolgáltatók gyakran úgy látják az erős kereslet miatt bátran emelhetnek az árakon úgyis lesznek vevők. Így természetes módon is kialakul egy inflációs nyomás. Ráadásul a covid miatti gazdasági visszaesésre adott kormányzati válasz, mindenhol a fejlett világban, a pénzpumpálás a gazdaságba volt. Mindez pedig erőteljesen növeli az inflációs nyomást. Nem véletlen, hogy az EU-ban szinte mindenhol 5 százalék feletti az ifláció a novemberi adatok alapján. Az EU 27 átlaga 5,2 százalék és meglepő módon a legjobban néhány déli ország áll, Málta és Portugália 2,5 százalék körüli értékkel. A magyar 7,5 százalékos érték kiugróan magas, velünk egy szinten van Lettország és Lengyelország, míg Észtország és Litvánia rajtunk is túltesz. (MTI)