Az egyre magasabb szintekre ugró infláció visszafogja a vásárlóerőt, ez pedig a lakáspiacon is megjelenhet, tompítva a drágulás ütemét. Az elmúlt években, 2018-tól a nettó átlagbérek 7,2-21 százalékos emelkedést mutattak. A használt lakások ezzel párhuzamosan emelkedtek, mégpedig 1,3-23,6 százalékkal.
Az infláció évtizedes rekordszintekre gyorsult, szeptemberben már 20 százalék fölé került az éves mutató. Pusztán az emelkedő árak alapján viszont nem kell a lakásárak emelkedésére számítani, azok a bérek növekedésével párhuzamosan mozogtak az elmúlt években. Másrészt a magasabb árak miatt növekvő mindennapi kiadások közvetve az esetleges lakásdrágulást is tompítják - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely az infláció, a lakásárak és a nettó átlagbérek utóbbi években látott alakulását vizsgálta.
Bérek vs. lakásárak vs. infláció
“Fontos kiemelni, hogy a fogyasztói árak emelkedése szerepet játszik a lakásárak növekedésében is, de nem ez az egyetlen mozgatórugója az ingatlanok árszintjének. Ráadásul Magyarországon a lakásárak változása nem is szerepel az inflációs kosárban. A hivatalos adatok szerint a elmúlt években jól látszott, hogy az infláció tavalyi felgyorsulása előtt visszafogott fogyasztói árindex mellett tempós béremelkedés és lakásár-emelkedés következett be” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátéve: A felpörgő infláció visszafogja a vásárlóerőt, ez pedig a lakáspiacon is megjelenik, azaz a lakások árának emelkedését lassítja ez a tényező.
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy 2018-tól az idén június végéig a nettó átlagbérek negyedévente 7,2-21 százalékos éves növekedést mutattak. Ezzel párhuzamosan a használt lakások árváltozása 1,3-23,6 százalék között mozgott. “Voltak nagyobb és kisebb eltérések a bér- és a lakásár-dinamika között, de viszonylag párhuzamos volt az emelkedés” - emelte ki az ingatlan.com szakértője. A szóban forgó időszakban pedig az tizenkét hónapra visszatekintő - éves - inflációs értékek 1,9-20,1 százalék között a különböző hónapokban. Az árak a múlt év közepén kerültek meredekebb emelkedőre, a múlt év júniusáig 3-5,3 százalékos volt a mutató. A historikus adatokból az is leszűrhető, hogy a visszafogott inflációs időszakban több jutott a mindennapi kiadásokon felül más célokra, komolyabb anyagi terhet jelentő beruházásokra, így például a lakások felújítására vagy éppen vásárlására.
Fékre léphetnek a lakásárak
Balogh László szerint a következő időszak lakáspiaci bizonytalansága egyre érezhetőbbé válik. Az infláció emelkedésével párhuzamosan ugyanis a lakásárak is növekednének, de a gazdasági kihívások miatt a vásárlók lakásvásárlásra fordítható jövedelme - például a hitelkamatok és rezsiköltségek emelkedése miatt - várhatóan csökkenni fog. Összességében pedig ezek a hatások lefékezhetik a lakásdrágulást is.