Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az első negyedévben 21 százalékkal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ehhez hasonló mértékű (közel 22 százalékos) áremelkedést mértek a tavalyi év utolsó negyedévében. 2022-ben minden negyedévben 20 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékű volt a drágulás a megelőző év azonos időszakához képest. Így tavaly az éves költségnövekedés meghaladta a 21 százalékot 2021-hez képest. 

A KSH építési költség indexének értéke 2022 átlagában 2015-höz képest 96 százalékos emelkedést jelez, 2023 első negyedévében azonban a drágulás már elérte a 118 százalékot. Ez azt jelenti, hogy hét év alatt több mint megduplázódott a lakásépítés ára Magyarországon - hívja fel a figyelmet elemzésében az Ingatlannet.hu. Az idei drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23 százalékkal) volt döntő szerepe, de a munkaerőköltségek is kiemelkedő mértékben, 18 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét.

Mennyi a négyzetméterenkénti építési költség?

Az egy négyzetméterre jutó (azaz fajlagos) építési költségre vonatkozó adatot az idei első negyedévre nem közölt a KSH, de a tavalyi egész éves adatok alapján két év alatt mintegy 40 százalékkal drágult a lakásépítés Magyarországon.

• Az új családi házaknál a fajlagos (azaz négyzetméterenkénti) építési költség 537 ezer forint volt, ami 40 százalékkal magasabb, mint volt 2020-ban.

• Az új többszintes, többlakásos épületben létesített lakások fajlagos költsége 528 ezer forint (ez 39 százalékos emelkedés),

• és a meglévő épületek bővítésével épített lakások fajlagos költsége 437 ezer forint volt tavaly (ami két év alatt 46 százalékos emelkedés).

Valamennyi épülettípust tekintve nem Budapesten, hanem Csongrád-Csanád vármegyében volt tavaly a legmagasabb a fajlagos építési költség, a fővárosban 553 ezer forint, a dél-alföldi megyében pedig 573 ezer forint. (A legkisebb költséggel, 484 ezer forintért Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében létesültek új lakások.)

Jelentősen alábbhagyott az építési kedv

Idén az első negyedévben mintegy 3600 lakás épült, ami 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés 2021 első három hónapjához képest 41 százalékos, 2020-hoz képest pedig 24 százalékos volt.

Megcsappant a lakásépítési kedv is: január-márciusban közel 5000 lakásépítési engedélyt adtak ki, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építendő lakást. Ez 4000-el kevesebb, mint amennyit 2022 utolsó negyedévében, és 3000-rel kevesebb, mint amennyit 2022 első negyedévében engedélyeztek - írja a Bank360 Csoporthoz tartozó Ingatlannet.hu. A községekben és a kisebb városokban a felére esett vissza az építendő lakások száma. A megyei jogú városokban 27 százalékos, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés.