A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a Nyugat-Dunántúlon tavaly 13 665 adásvétel történt, ami az országos adásvételek 10,4 százaléka. Ez az érték a Dunántúl három régiója (Közép-, Dél-, és Nyugat-) közül a legmagasabb, mégis csupán a negyedik a hat vidéki régió alkotta sorban.

Az Otthon Centrum elemzői 14 ezret meghaladó tranzakcióra számítanak a Nyugat dunántúli régióban, ami 5 százalékkal magasabb a jelenleg ismert értéknél.  A legtöbb adásvétel az öt megyei jogú városban valószínűsíthető a Dunántúlon: Győr (1940), Szombathely (1240), Sopron (962), Zalaegerszeg és Nagykanizsa (710) sorrenddel. Az idei évben azonban a lomha piac miatt a pillanatnyi becslések szerint akár 15 százalékkal kevesebb tranzakció várható.

„Ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, a legtöbb adásvétel a kisebb településeken történt, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy tranzakciónak nagyobb hatása van a fajlagos érték alakulására” – árnyalta az adásvételi adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az ezer főnél népesebb településeket összegző lista első öt helyén egyaránt Zala vármegyei település áll ebben a sorrendben: Kehidakustyány (57 ezrelékkel), Hévíz (47,8), Zalacsány (41,1), Galambok (31,4) és Zalakaros (28,4 ezrelékkel). Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy ezek a települések gyógyfürdőik miatt eleve kedveltek, vagy összenőttek termálvizes szomszédaikkal.

A nagyvárosok elhanyagolható különbséggel követik egymást a középmezőnyben az adásvételek ezer lakosra vetített fajlagos rangsorában: Nagykanizsa (16,3 ezrelék), Sopron (16), Szombathely (15,7), Győr (15,1) a sorrend, kicsivel leszakadva az utolsó Zalaegerszeg (12,9 ezrelékkel). Az ismert és kedvelt turisztikai központok ennél magasabb értéket produkáltak a Nyugat-Dunántúlon, Fertőd vezet (18,9 ezrelékkel), majd Őriszentpéter (18,6) és Keszthely (17,3 ezrelék) következik.

A legtöbb járás enyhén pozitív, 1 és 10 ezrelék közötti vándorlási többletet tud felmutatni. A leggyengébb Szentgotthárdi és Zalaegerszegi járásokban is mindössze -1 ezrelékes vándorlási veszteség mutatható ki. A legnagyobb vándorlási nyereséggel a Téti járás büszkélkedhet (21,6 ezrelékkel), amelyet a Pannonhalmi (15,9) és a Vasvári követ (10,1 ezrelékkel). „Utóbbiak azért figyelemre méltó értékek, mert - a közép-magyarországit leszámítva - a hat vidéki régió közül egyedül a nyugat-dunántúli könyvelhetett el vándorlási többletet” – értékelte az adatokat a szakember.

Az Otthon Centrum idei adatai alapján a dunántúli öt nagyváros közül Győr és Sopron a legdrágább. A téglalakások esetében Győr a listavezető négyzetméterenkénti 651 ezer forintos átlagárral, amelyet Sopron követ 518 ezer forinttal. A további sorrend az idei eladások alapján Szombathely (500 ezer), Zalaegerszeg (450 ezer) és Nagykanizsa (400 ezer forint).

A panellakások esetében azonban helyet cserélt a két város, Sopron 640 ezer forintos átlagos fajlagos árral a legdrágább, Győr 554 ezer forinttal a második. Szombathely ezúttal is harmadik 490 ezer forinttal, majd Zalaegerszeg (420 ezer) és Nagykanizsa (395 ezer forint) következik. Ugyanez a sorrend a használt házaknál is: Sopron 700 ezer forinttal vezet, majd Győr (500 ezer forint), Szombathely (430 ezer), és Zalaegerszeg következik, végül pedig Nagykanizsa zárja a sort (300 ezer forint).

Ezekkel az árakkal csak az üdülő települések tudják felvenni a versenyt: Keszthelyen a használt házak átlagos négyzetméterára fél millió forint felett van (550 ezer Ft/m²), amivel Győrt is megelőzi. De Kőszegen is ezzel azonos átlagár az irányadó idén, csakúgy, mint a Keszthely melletti Balaton-parti településeken.