A jövő évi költségvetési tervben több mint 491 milliárd forintot szán az állam a lakástámogatásokra, ami jelentős - közel 30 százalékos - ugrás a 2022-es büdzsében szereplő kiadáshoz képest. A szabad felhasználású, de jelentős részben lakáscéllal felhasznált babaváró támogatásra az idei több mint 90 milliárddal szemben 175 milliárd forint van félretéve. Az emelkedő hitelkamatok főleg a kamattámogatott konstrukciók esetében okoznak több kiadást az állam számára. Ebből a szempontból nem is annyira meglepő, hogy a költségvetésben több pénzt szánnak lakástámogatásokra. Főleg, ha a most is elérhető lehetőségek megmaradnak.
Már a parlament asztalán van a 2023-as költségvetési tervezet, amelyben a lakástámogatásokra szánt összeg jelentősen növekszik. Ez arra utal, hogy a lakáscélú kedvezmények a várakozásoknak megfelelően jövőre is elérhetőek lesznek. - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából, amely a lakáspiacot érintő költségvetési kiadásokat vizsgálta meg.
Biztosan marad a csok-os illetékmentesség is
A lakástámogatások a tervezet szerint több mint 491 milliárd forintot tesznek ki 2023-ban, ami jóval meghaladja az idei költségvetésben szereplő 382 milliárd forintos összeget. Vagyis közel 30 százalékkal nagyobb összeg mehet ezekre a támogatásokra. A babaváró támogatás esetében az idei 91 milliárd forintos keret 175 milliárd forintra emelkedik. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében megvásárolt lakások illetékmentessége összesen 40 milliárd forintos kedvezményt jelenthet jövőre.
“Egyelőre költségvetési tervezetről van szó, így az abban szereplő számok változhatnak. A lakáscélú kedvezményekre szánt több pénz egy része a növekvő kamatok miatt biztosan a kamattámogatásra mehet el. A tervből ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a lakáscélú és babaváró támogatások jövőre is elérhetők lesznek. A korábbi hónapokban, hetekben voltak olyan félelmek, hogy a bizonytalanabb gazdasági környezet miatt több lakástámogatás is megszűnik. A költségvetési tervezet azonban nem erre utal.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátéve: “Mivel a lakástámogatási kiadások jelentős része az adásvételekhez köthető, ezért a költségvetési tervekből az is látszik, hogy a kormányzat stabil lakáspiaci forgalommal számol.”
Nincs kizárva a bővítés sem
Az utóbbi másfél évtizedet nézve még a 2008-ban elmélyülő válság előtt volt csúcson a lakáspiaci forgalom, akkor 191 ezer lakóingatlan cserélt gazdát. A 2010-es évek elején 100 ezer alatt lakáspiaci tranzakcióra került sor, 2012 után indult el a növekedés, ennek eredményeként 2018-ban és 2019-ben 160 ezer körüli lakást kelt el. A járványhatás miatt a forgalom 2020-ban 130 ezres, 2021-ben pedig 150 ezres adásvételi szint körül mozgott. Balogh László szerint idén akár 150-160 ezer adásvételre is sor kerülhet.
Az ingatlan.com szakértője ezzel kapcsolatban kiemelte: “A lakáspiac keresleti oldalát az elmúlt években jelentősen élénkítették a lakáscélú támogatások és kedvezmények. A költségvetési tervek alapján nincs kizárva a támogatások további bővítése sem, de a jövőt érintő konkrét változások a következő hetekben bizonyára kiderülnek.”