Erőteljes változások jellemezték a pandémia kitörése óta a budapesti és agglomerációs ingatlanpiacot – úgy tűnik, a kiköltözési trend tartós marad. Az árak növekedése szinte mindenhol két számjegyű volt, az is jól látható, hogy a kínálat egyre szűkebb. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét kérdeztük arról, hogy melyek voltak az elmúlt két szűk év legfontosabb tendenciái, és mi várható.
Ha megnézzük, hogy az ingatlanpiac hogyan alakult az utóbbi két évben, egyértelműen látható, hogy Budapesten belül elsősorban a külső kerületek drágultak, és az is, hogy az agglomeráció messze jobban teljesített, mint Budapest. Ha a március eleji adatokat hasonlítjuk össze a decemberiekkel, egész Budapestet tekintve a medián négyzetméterár 731 ezer forintról 815 ezer forintra emelkedett, ez mintegy 11,5 százalékos növekedés. (Cikkünkben az ingatlan.com kínálati árait hasonlítottuk össze – a szerk.) De, ezen belül a belső kerületekben (első, ötödik, hetedik, kilencedik) gyakorlatilag ugyanolyan áron lehet vásárolni, mint két évvel korábban. Igaz, az árak itt is egy U-alakú görbét írtak le, hiszen tavaly tavasztól előbb markánsan csökkentek, majd korrigáltak.
Ezzel szemben a külső kerületekben kivétel nélkül Két számjegyű volt az áremelkedés, sőt sok esetben 20 százalék feletti. A legolcsóbb Kispesten (19. kerület) és a 18. kerületben pedig elérte vagy megközelítette a 30 százalékot. Az átlagos budapesti 11,5 százalékos áremelkedéssel szemben Pest megye nem kevesebb, mint 33 százalékos emelkedést ért el, tehát kevesebb, mint két év alatt egyharmaddal nőttek az árak, 440 ezer forintról 590 ezer forintra. Az abszolút csúcstartók esetében még ennél is nagyobb mértékben: Törökbálinton, Monoron több mint 60, Ráckeve esetében pedig több mint 70 százalékkal.
Búcsú a várostól
Egyértelmű tendencia, nem is most kezdődött, hogy van egyfajta kiáramlás a fővárosból. Az agglomeráció eddig is gyakori választás volt, hiszen egyes generációk számára a nagyobb alapterületű lakás, ház fontos szempont, ugyanígy a zöldterület is. A kiköltözés fokozatosan lett egyre népszerűbb, de ezzel ellentétesen mindig volt egy beköltözési tendencia is, azok közül a fiatalok közül, akik önálló életet kezdtek, sokan igyekeztek a belvárosba. Ennek szaldójaként évente 8-10 ezer fővel csökkent Budapest lakossága már a pandémia ideje előtt is – mutat rá a hosszútávú összefüggésekre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A covid hatására sok minden megváltozott, „divatba jött” a home office: a kijárási korlátozások és az, hogy a családok sokszor hetekig össze voltak zárva, arra vezettek, hogy sokan a kiköltözés mellett döntöttek: belvárosi lakásból házba vagy ikerházba. A megugró kereslet azzal járt, hogy az agglomerációban ütemes emelkedés indult, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az alacsonyabb bázis miatt itt egy ugyanakkora, például 100 ezer forintos drágulás százalékosan jóval nagyobb értéket jelent.
Jól látható tendencia egyébként az is, hogy egyre kevesebb olyan ingatlan van a piacon, mely vevőre vár. Az ingatlan.com adatbázisában lakóingatlan kategóriában 2020 márciusában csak Budapesten 56 ezer szerepelt, decemberben alig 41 ezer. Pest megyében pedig 230 ezerről 180 ezerre esett ugyanez a szám. A képet árnyalja, hogy a tavasz mindig főszezon, decemberben pedig lecseng a nagy aktivitás, de ezzel együtt is egyértelmű piaci tendencia a kínálat szűkülése.
Álmok és valóság
A közel évtizedes drágulás után elérkeztünk oda, hogy.......
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin decemberi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy fizessen elő, most extra kedvezménnyel.
