Fejér megyében a használtlakások 13, az újépítésűek pedig 18%-kal drágultak meg 2020-hoz képest. A Duna House adatai szerint a régiós tranzakciók negyede Székesfehérváron valósult meg, de egyre többen költöznek városon kívülre, kihasználva az állami támogatások nyújtotta lehetőségeket. Az agglomeráció árszintje így már megközelíti a megyeszékhelyét.
A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése alapján a királyok városa lett a legdrágább megyeszékhely 2021-ben. „A megyeszékhelyeken, így Fejér megyében is az országos átlagnál magasabb volt az áremelkedés, amelyet legfőképpen az újépítésű ingatlanok felé tolódás, a még mindig erős kereslet és az infláció okozott” – árulta el hálózati tapasztalatok alapján Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Székesfehérváron átlagosan 29,8 millió forintért lehetett ingatlant vásárolni tavaly, ami 13,3%-kal magasabb érték, mint egy évvel korábban. Négyzetméterár vonatkozásában ugyancsak Fejér megye központja vezette a listát, 462,7 ezer Ft/m2 egységárral.
Az ingatlanközvetítő régiós értékesítési adatai alapján a tranzakciók több mint háromnegyedét a házak tették ki 2021-ben. Átlagos négyzetméteráruk 300 ezer forintra nőtt tavaly év végére, a különböző ingatlantípusok közül a legnagyobb (22%) mértékben. Közülük is inkább a kis telekkel rendelkező kisházak a keresettebbek, sokkal nehezebben kelnek el a többgenerációs épületek. Nem csak az új, hanem a felújítandó házak felé is nyitottabbak a vevők, hiszen az állami támogatásoknak köszönhetően nagyobb a vállalkozókedv a felújításra is. Mindeközben a belvárosi lakások iránt is élénk volt a kereslet: a paneleket átlagosan 338, a téglalakásokat pedig 495 ezer forintos négyzetméteráron lehetett megvásárolni. Az újépítésű ingatlanok iránti kereslet is folyamatosan nő, ami magyarázza az árak 18%-os emelkedését.
Tavaly az adásvételek közel 25%-át Székesfehérváron kötötték, a különböző agglomerációs településeken – például Bicske, Gárdony, Ercsi, Velence – pedig egyenlő arányban oszlott meg a kereslet. „Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor. A támogatások, mint a falusi CSOK, CSOK, Babaváró és áfa-visszatérítés, valamint a koronavírus hatásai azonban jelentősen megváltoztatták a fogyasztói magatartást: az emberek, ha tudnak, szabadulnának a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Egy jó hitellel pedig akár már nulláról indulva is belevágnak a házvásárlásba. Míg korábban csak a legelső településig mentek, addig most már sokkal messzebbre is hajlandóak költözni” – foglalta össze a helyzetet Benedikt Károly.
A szakértő hozzátette: a közkedvelt agglomerációs településeken az árszínvonal már jócskán megközelíti a székesfehérvárit, alig maradnak el 3-5%-kal. „A külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol jelentős volt a településfejlesztés, az átlagosnál nagyobb dinamikát tapasztalnak ingatlanközvetítő kollégáink. A különböző családi otthonteremtési kedvezmények, valamint a további fejlesztések, és így a bővülő újépítésű kínálat miatt 2022-ben is drágulás várható. Az önkormányzati szigorítások miatt a telekárak további drágulása elkerülhetetlen, amely közvetve az ingatlanárakra is ki fog hatni az idei évben.”
Ezek után nem is meglepő, hogy a Duna House jelenlegi kínálatában a legdrágább ingatlanok nem a megyeszékhelyen belül találhatók. Az élen egy dunaújvárosi, 2.200 négyzetméteren elterülő, 43 apartmant magába foglaló épületkomplexum áll, amely több mint 736 millió forintért cserébe várja új tulajdonosát. A sorban egy csóri luxusház és egy kápolnásnyéki háromlakásos passzívház következik, amit 285, illetve 280 millió forintért hirdetnek. A 2021-es rekordeladást pedig szintén egy agglomerációs ingatlan, egy gárdonyi, 207 négyzetméteres családi ház jelentette, ami 156 millió forintért kelt el, alig 2,5 hónap alatt.