Csekély, annál jelentősebb részét képezik az ingatlanpiaci forgalomnak a 10-20 négyzetméter közötti minilakások, azonban a Duna House szakértőinek tapasztalata alapján számtalan lehetőség rejlik bennünk. Különlegességük miatt sokszor a nagyobb alapterületű, használt ingatlanok árszintjénél magasabban találnak új tulajdonosra, de a vásárlásuk során kiemelten fontos odafigyelni a részletekre.
A minigarzonok különlegességük és egyediségük miatt mindig kiemelt figyelmet kaptak, azonban méretükből adódóan alacsony fenntartási költségüknek köszönhetően a rezsicsökkentés eltörlése óta felértékelődött a szerepük az ingatlanpiacon. A Duna House által 2022-ben értékesített otthonok 1%-át tették ki a 20 négyzetméter vagy az alatti alapterülettel rendelkező kislakások és házak, az aktuális kínálatban közel 100 ilyen ingatlan található. Az alapterületet 5 négyzetméterrel növelve azonban már dupla annyi lakásból válogathatnak az érdeklődők.
A fővárosban inkább a belvárosi területeken, valamint a befektetők által is keresett, VI., VII., VIII., XI. és XIII. kerületben kelendőek ezek a lakások, azonban nem csak társasházi kislakásokat keresnek a vevők, a csekély alapterülettel rendelkező, kertkapcsolatos kisházakra is van kereslet Budapest agglomerációjában és vidéken is. „A pandémia alatt a külföldi turisták elmaradása miatt a befektetési motiváció csökkent az effajta ingatlanok tekintetében, de a járványidőszak végével a rövidtávú kiadás lehetősége ismét vonzóvá tette ezt az ingatlantípust a belső kerületekben. Az alacsony fenntartási költségek pedig az első lakást keresők körében tették népszerűbbé a kis alapterületű otthonokat.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Minden minilakás története más, a legtöbb esetben valamilyen egyéb funkciót betöltő vagy kihasználatlanul álló kisebb, gyakorta az épületek szuterén vagy földszinti részen található helyiséget – például gondnok- vagy cselédlakásokat – alakítottak, illetve alakítanak át lakássá, de az igazán élelmes tulajdonosok akár tárolókból, garázsokból is mindennapi lakhatásra alkalmas teret tudnak varázsolni. Ingatlanpiaci befektetők jellemzően a régi, klasszikus nagypolgári vagy az átlagos méretű, könnyen alakítható 50-60 négyzetméteres ingatlanokat osztják fel kettő, vagy akár három kisebb alapterületű lakásra. Az így kialakított, teljes körűen felújított lakásokat könnyebben és nagyobb haszonnal értékesítik.
„A megváltozott piaci környezetben felértékelődött az ingatlanértékesítők szerepe, akár vásárolni, akár eladni szeretnének az ügyfelek, ez a minilakások esetén azonban kiemelt fontosságú. Mind a szétválasztott, mind a tárolóból vagy garázsból átalakított lakásoknál érdemes ellenőrizni a tulajdoni lapot, hiszen a későbbi értékesítés során, illetve hitelfelvétel esetén kiemelten fontos, hogy a valóságnak megfelelően legyenek feltüntetve az adatok. Fontos továbbá, hogy adott-e a társasház engedélyt a nagy lakás szétválasztására, illetve rendelkezik-e önálló mérőkkel az ingatlan.” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
„A lokáció és az ingatlan állapota jelentősen befolyásolja az árazást, azonban nem változott a trend, a kislakások fajlagos ára továbbra is magasabb, mint a nagyobb alapterületű lakásoké, ebben a változó ingatlanpiaci környezet ellenére sem várható változás. A 2022-ben, Budapesten értékesített kislakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot.” – árulta el Benedikt Károly.
A tavalyi év során a legmagasabb négyzetméteráron értékesített 20 négyzetméter alatti kategória és egyben a legszerényebb alapterületű kislakás egy Andrássy úti, 10 négyzetméteres ingatlan volt, amelyért 1,75 millió forintos egységárat fizetett az új tulajdonosa. A magas négyzetméterár vidéken sem elképzelhetetlen, egy kecskeméti, központi elhelyezkedésű, 11 négyzetméteres garzonért 1,1 millió feletti négyzetméterárat fizetett a befektető.