A Dél-alföldi régióban is hasonló árspirál dominál, mint az ország többi tájegységén: jellemzően a térség nagyvárosaiban a legmagasabbak négyzetméterárak, derült ki az Otthon Centrum régiós körképéből. Ugyanakkor a régióra jellemző specialitás, hogy néhány nagyvároshoz közeli településen, mint a Kecskemét vonzáskörzetében lévő Helvécián, vagy a Baja szomszédságában lévő Érsekcsanádon, valamint a Szegedtől nem messze elterülő Mórahalmon is a városokhoz hasonló árakon keltek el a családi házak. „De ez az árszint csak ezekre a településekre vonatkozik, a városoktól távoli községekben már ennek a fele, a hátrányosabb térségekben pedig csak a harmada a négyzetméterár” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A használt téglaépítésű társasházi lakások átlagos négyzetméterára az utóbbi fél évben Szegeden volt a legmagasabb 585 ezer forinttal, amelyet Kecskemét (535 ezer), Békéscsaba (432 ezer), Baja (375 ezer), és Hódmezővásárhely (350 ezer forinttal) követ. A panellakásoknál úgyszintén Szeged a listavezető 491 ezer forintos középértékkel, Kecskeméten valamivel olcsóbb egy négyzetméter (458 ezer forint). A használt családi házaknál Szeged (485 ezer), Kecskemét (405 ezer), Baja (280 ezer), Békéscsaba és Hódmezővásárhely (250 ezer forint) a sorrend.

A Dél-Alföldön az utolsó, már lezárt 2021-es évben a KSH adatai szerint 21 ezer adásvétel történt, ami az Észak-Alföld után a hat vidéki régió közül a második legmagasabb szám, arányait tekintve pedig az országos forgalom 13,1 százalékát jelenti. A tavalyi adatok feldolgozottsága még nem végleges, de az Otthon Centrum becslése szerint az előző évben 17 ezer adásvételi szerződés köttetett a régióban, amellyel a térség pozíciója sem változik, várhatóan továbbra is az Észak-Alföld után a második marad. A legtöbb adásvételre Szegeden számítanak az elemzők 2400 darabbal. A régió központot a térség másik négy megyei jogú városa, Kecskemét (várhatóan 1600 adásvétellel), Békéscsaba (850), Baja (550) és Hódmezővásárhely (500) követi.

Az ezer lakosra vetített fajlagos érték azonban már más képet fest a térségről, ugyanis lakosság arányosan a kistelepüléseken történt a legtöbb adásvétel. „Ez azzal magyarázható, hogy a kistelepüléseken egy-egy adásvételnek komolyabb hatása van a fajlagos érték alakulására, mint a nagyvárosok esetében” – árnyalta a képet a szakember, aki elmondta: az ezer főnél népesebb települések esetében (egy kivételtől eltekintve) az első tízben csak községek szerepelnek. A makói járásbéli Magyarcsanád 27,9 ezrelékkel lett első, amelyet a kalocsai Miske, és Mezőkovácsházi Kistérségben Végegyháza követett, 26,1 ezrelékkelt. A 22 ezrelékes Battonya az egyetlen város, amely az OC számításai szerint a top tízben végzett. Említést érdemlő ugyanakkor, hogy az első tízben több határ menti település található. A már említett Magyarcsanád és Battonya mellett a Bácsalmási járásban fekvő Katymár és Madaras is.

A nagyvárosok közül Baja az első 16,4 ezrelékkel, de ez összességében csak a 77. helyre elég a régiós listában. Szeged, Békéscsaba és Kecskemét majdnem azonos eredményt ért el az ezer lakosra vetített tranzakciós értékben (15 ezrelékkel), míg a sort Hódmezővásárhely zárta (11,8 ezrelékkel).

Vándorlás terén országosan a középmezőnyben található a régió. Nincs erős elvándorlással küzdő járása, de kiemelkedő vándorlási többlet sem jelentkezik sehol. Egyenlege járásonként -8,2 – 9,6 ezrelék között váltakozik. A térség délkeleti részén a legerősebb az elvándorlás: a Sarkadi és Mezőkovácsházai járásokban 8 ezrelék, míg Baja és Szeged közötti déli sávban, a Mórahalmi és a Jánoshalmi járásokban 9 ezrelék feletti többlet jellemző. A régió legtöbb járásában azonban +/-5 ezrelék között alakult az éves vándorlási egyenleg.