Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2018 óta negyedévente megjelentetett Intrum fizetőképességi index a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az index 5,7 százalékos növekedést produkált a második negyedévben és elérte a 12,63-as szintet, de így is elmaradt a korábbi növekedési ütemtől. A havi adatokat elemezve az index ugyan ingadozást mutatott, összességében azonban javult a magyar családok helyzete. Az idei év hátralévő részébenben viszont nem várható jelentős emelkedés, így továbbra is messze jár a 2019-ben beállított 40-es indexérték feletti csúcstól.

Hiába a növekedés

Magyarország gazdasági elszigetelődése és a külföldi befektetésekre nézve kedvezőtlen piaci környezet rövid távon várhatóan negatívan hat a háztartások fizetőképességére. Annak ellenére, hogy idén globálisan gazdasági fellendülés várható, hazánknak ez nem feltétlenül jelenti a nehézségek végét. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája kimerítette a magyar gazdaság tartalékait, és ezt ellensúlyozva az állam jelenleg a kiadások visszafogására, valamint a költségvetési bevételek növelésére törekszik. Ezek azonban tovább fokozzák az inflációs nyomást, így további terheket róva a magyar háztartásokra. Például a költségvetési hiány csökkentésére kiszabott extra adókat a vállalatok a fogyasztókra hárítják, ezzel csökkentve a magyar háztartások fizetési képességét. Ezeken felül folytatódik a külföldi cégek felvásárlása is, így újra állami kézbe került többek között a Budapest Airport. Azonban ezek az akvizíciók bizonytalanná teszik a piaci környezetet a befektetők számára, és közvetetten lassítják a gazdasági fellendülést is.

Régiónk gazdasági kilátásait leginkább Nyugat-Európa gazdasági helyzetének alakulása, valamint az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának a következményei határozzák meg. Továbbá a globális konfliktusok, mint a gázai övezetben zajló háború és a Szuezi-csatornánál lévő feszültségek is kockázatot jelentenek. Magyarország gazdasági kilátásai szempontjából a járműipar és az akkumulátor ipar nemzetközi kereslete, valamint az EU ezen ágazatokat érintő szabályozásai lehetnek a legmeghatározóbbak.

Az ipar teljesítménye visszafogja a gazdaságot

1,1 százalékkal haladta meg a GDP az előző év azonos időszakát 2024 első negyedévében, ami a korábban vártnál kissé alacsonyabb érték. A GDP jelentősebb növekedése idén az ipar gyenge teljesítménye miatt maradt el a várakozásoktól: a KSH adatai szerint az első negyedévben az ipar teljesítménye 4,2 százalékkal, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Utóbbihoz a villamos berendezések gyártása és az autógyártás járult hozzá negatívan, míg az élelmiszeripar pozitívan befolyásolta a teljesítményét. Az ágazatokat tekintve az építő-, és a mezőgazdasági ipar teljesített jobban a tavalyi évhez képest.

Kettősség látszik a kereskedelemben: az import csökkenése ugyan meghaladta az export csökkenését, ami pozitívan járult hozzá a gazdaság növekedéséhez, ugyanakkor az utóbbi csökkenése intő jel a hazai gazdaság versenyképessége szempontjából. A külkereskedelem négyötödét kitevő áruforgalomban a behozatal 10,8 százalékkal, míg a kivitel 6,2 százalékkal csökkent. A behozatal csökkenése elsősorban a kedvező energiaáraknak köszönhető, amely támogatja a gyártást.

“A múlt döntései akadályozzák a jelenlegi gazdasági fellendülést Magyarországon. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája révén jelentős hiány alakult ki a költségvetésben, amely miatt a gazdaságra káros intézkedéseket kell hoznia az államnak. Amíg a stabilitás vissza nem áll, addig a hazai gazdaság sem tudja követni a globális fellendülést.” - mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.