Vállalkozás és vállalat – csak néhány betű eltérés, mégis óriási a kettő között a különbség. Sok sikeres cég számára a növekedés közben éppen ez a különbség jelenti a legnagyobb buktatót. Vállalkozásból vállalattá vált az Oázis – így jellemzi a kertészeti áruházlánc 25 éves fejlődését a ma már milliárdos forgalmú kft. ügyvezetője, Boross Dávid. A 80-as évek végén egészen kis vállalkozásként dísznövény-dekorációk készítésével és növénykölcsönzéssel indult cég a kiskereskedelmi, majd nagykereskedelmi üzletágának felfuttatásával a hazai piac legnagyobb szereplőjévé vált, és hosszú ideje őrzi is ezt a pozícióját. Az Oázis áruházlánc boltjai ma már megtalálhatóak az egész országban, és a kertészeti áruk nagykereskedelmi piacán is meghatározó szereplővé vált idehaza.

Boross Dávid már a második generáció képviselőjeként vezeti a családi vállalatuk. A cég teljes irányítása váratlanul, de nem készületlenül érte őt és testvéreit. Az Oázist a feleségével együtt alapító és felfuttató Boross István váratlan tavalyi halála a cég működésében nem okozott törést. A család ugyanis már jó előre felkészült a generációváltásra, a hosszú ideje a cégben dolgozó Dávid egyre több terület vezetését vette át, míg az alapító fokozatosan visszavonult az operatív vezetésből. A 61 éves korában elhunyt alapítót a legidősebb fiú, Dávid követte a cég ügyvezetői székében, míg a nagykereskedelmi üzletágat az utána következő testvér, Bálint irányítja. Már a szociológus végzettségű Gábor is a családi cégben dolgozik, hozzátartozik az online, közösségi médiában történő megjelenés. A legkisebb fiú, a pénzügyi végzettségű Bence egyelőre nagy külföldi cégnél szerez szakmai tapasztalatot.

A piac igényei

A Boross család nemcsak a kertészeti piacon előzte meg korát Magyarországon, hanem abban az előrelátásban is, amely hosszú időre rögzíti a családtagok közötti vagyoni, gazdasági, vállalkozásműködtetési viszonyokat egy családi alkotmányban. Sok magyar családi vállalkozás alapítói most szembesülnek ezzel a problémával. Nem kell feltalálniuk a meleg vizet, hiszen Boross Dávid szerint az ilyen családi alkotmányoknak nagy hagyományuk van a fejlett országokban, és ennek a területnek is megvannak a szakemberei, akik segítenek a család egyedi igényeinek legmegfelelőbb dokumentum létrehozásában. A Boross családnak mindenesetre segített abban, hogy az alapító váratlan halála ne okozza a cég tragédiáját is. Az Oázis egész története azt mutatja, hogy fel kell készülni a változásokra, elébük kell menni.

A kertészetben is igaz az, hogy nem elég reagálni a piac történéseire. Az tud a legnagyobbat nyerni, aki képes kitalálni a vevők igényeit, az ágazat változásait. A kertészkedők szeretik és igénylik az újdonságokat, itt is van divat, és ehhez egy kertészeti áruházlánc nemcsak alkalmazkodni tud, hanem alakíthatja is. Boross Dávid példaként említi a balkonkertészkedés elterjedését, majd a fűszernövények népszerűvé válását. Az elmúlt években egyértelműen kezdett ismét divatba jönni az otthoni zöldségtermelés. Egyre több kerttulajdonos jött rá arra, hogy milyen élményt jelent a saját haszonkert gondozása, és mennyire más a „sajátból” az asztalra tenni a friss paradicsomot, uborkát. Ehhez igazították az áruházaik kínálatát, amelyben nagyobb szerepet kapnak a palánták, a kiskerti növénytermesztéshez szükséges anyagok, eszközök. A vevői igények kiszolgálásához tartozik az is, hogy összetettebb termékeket kínálnak, például olyan növénycsomagokat állítanak össze, amelyek kész megoldásokat adnak a hobbikertészeknek a beültetéshez.

A hazai kertészkedők egyre igényesebbek, informálódnak az interneten, és olyan növényeket, eszközöket is vásárolnak, amelyek iránt néhány éve még alig volt kereslet. Ahhoz, hogy erre lehetőséget adjanak, fontos a kertészeti lehetőségek bemutatása az áruházakban, a vásárlók új ötleteket, módszereket is várnak már tőlük, nem csupán sokfajta növény felvonultatását. Van olyan vevőkör, amely hajlandó többet áldozni a kertre, de ezért el is várja, hogy a termékkínálatban és kiszolgálásban többet kapjon. Az ügyvezető ennek jelét látja abban, hogy a saját márkás termékeik forgalma nő, ami azt jelzi számára, hogy a garantált Oázis-minőségért a vevőik hajlandók valamivel többet fizetni.

Franchise-ban az erő

A márka nemcsak ebben jelenik egyre hangsúlyosabban: az Oázis fejlődésének, terjeszkedésének a saját márka kiterjesztése lett az alapja az elmúlt évtizedben. A cég vezetése úgy látta, hogy az Oázis név ismertsége nagyobb annál, mint amennyit a saját lánc fejlesztésével ki tudnak aknázni belőle, a saját tulajdonú hálózat bővítése pedig tőkekorlátokba ütközik, így útjára indították a franchise bolthálózatukat. A csatlakozó partnerek Oázis név alatt működhetnek, élvezhetik az Oázis nagyságából fakadó kedvező beszerzési árakat. Ellentételezésként a csatlakozási és franchise díj kifizetése mellett be kell tartaniuk az Oázis minőségi előírásait. Az Oázis a nagyságból fakadó előnyöket tudja nyújtani a partnereinek, miközben, a franchise hálózat bővülésével ő is egyre nagyobbá tud válni, ami tovább javítja a beszerzési pozícióit.

Egy komolyabb áruház létrehozásának 250 milliós a beruházási igénye. Boross Dávid úgy kalkulál, hogy a rentábilis működéshez 150-180 milliós éves árbevételre van szüksége egy ilyen áruháznak, miközben 40-50 millió forintos árukészletet kell tartania a szezonban folyamatosan. A befektetők látnak lehetőséget a kertészeti franchise-ban. Boross Dávid szerint a gazdasági válság ugyan a hálózat bővítését is megállította, de mostanra ismét beindult a piac, tavaly új egység kezdte meg működését Székesfehérváron és Szegeden. Az idén pedig újabb boltok nyílnak Debrecenben, Kecskeméten és Győrött. Az Oázis a franchise hálózat bővítése mellett továbbra létesít saját tulajdonú üzleteket is.

Vásárlói élmény

Boross Dávid állítja: az Oázisnak nincs növekedési kényszere, ugyanakkor a jelenleg 20 egységből álló hálózat kiterjesztése mellett a már meglévő áruházak is bőven kínálnak még lehetőséget a fejlődésre. Szerinte nálunk is növekedni fog az igény a programszerű vásárlásra, így az üzleteket egyre inkább a családi szabadidő eltöltésére alkalmas hellyé kell tenni a szolgáltató funkciók erősítésével. Ehhez vonzó programok kellenek, kávézó, vendéglő nyílhat a boltok mellett.

Az ügyvezető nemcsak a „belső” konkurenciától nem tart, hanem attól a konkurenciától sem, amely első ránézésre az Oázis közvetlen vetélytársa. Szerinte ugyanis a kisebb-nagyobb kertészeti áruházakkal, árudákkal jól megférnek egymás mellett a piacon, esetenként együtt is működnek velük, például azok sok terméket vásárolnak az Oázis nagykereskedelmi üzletágától. Volt már arra is példa, hogy a legnagyobb konkurensüket segítették ki áruval, amikor annak valamelyik boltjából a szezonban éppen elfogyott. Boross Dávid úgy látja, a vevők alapvetően a bolt elhelyezkedése alapján döntenek, így számukra az igazi konkurenciát a barkácsáruházak és hipermarketek jelentik, amelyek behálózzák az országot.

A kertészeti áruházak azonban valójában nem is a vevőért küzdenek, hanem az emberek idejéért. Az igazi kérdés az, hogy a kertészkedés, a növényekkel való foglalatosság mekkora részt tud kiszakítani a vásárlók szabadidejéből. Ha ez növekszik, akkor az ilyen boltok forgalma is nőni fog. Az Oázis története azt mutatja, hogy egy jól működő vállalat olyan, mint egy szép növény. Az időjárás és a gazdasági klíma is folyamatosan változik, de ahogyan egy hajtásból gondos neveléssel fává terebélyesedő növény, ugyanúgy egy kisvállalkozásból vállalattá fejlesztett cég is képes folyamatosan alkalmazkodni a változásokhoz.

 

Lépcsőfokok

1. Boross Dávid már kamaszkorában eladóként, pénztárosként, karácsonyfaárusként keres zsebpénzt az Oázisban.
2. Felkészülve a családi cégben rá váró feladatokra közgazdaságtant tanul.
3. A diploma megszerzése után a cég marketing- és kommunikációs tevékenységét irányítja igazgatóként.
4. Édesapja halálát követően átveszi a cég teljes irányítását.

 

Családi alkotmány

Ma Magyarországon még szinte ismeretlen fogalom a családi alkotmány, holott egyre több családnak szüksége lenne rá. Ez a dokumentum lefekteti mindazokat a szabályokat, amelyek alapján egy nagyobb, jellemzően vállalkozói vagyont birtokló család rendezi egymás között a vagyonjogi, társasági jogi, vállalatirányítási kérdéseket. Jogi értelemben kevesebb, mint egy szerződés, hiszen betartását nem lehet kikényszeríteni a jog eszközeivel, másfelől viszont több annál, hiszen a család, illetve a vagyon családtagok által elhatározott módon való működésének szabályait tartalmazza. Az érintett családtagok a családi alkotmányban foglaltak elfogadásával egymással szemben vállalnak kötelezettséget arra, hogy betartják, és érvényesítik az előírásokat, amelyeket közös akarattal meg is változtathatnak.

A családi alkotmányt többnyire az alapítók vagy az őket követő generáció tagjai hozzák létre annak érdekében, hogy a családi vagyon működtetése és gyarapítása generációkon át folytatható legyen, ne zavarják meg azt a mind nagyobbra növő családból fakadó vagyonjogi, cégirányítási problémák.

Egy ilyen alkotmány rögzíti például azt, hogy ki számít családtagnak. Ez látszólag egyszerű kérdés, de néhány generáció alatt a közeli rokonok száma is akkorára növekedhet, hogy az már a vagyon és a céghez kapcsolódó jogosultságok túlzott szétaprózódásához vezethet. Ebben a dokumentumban határozhatják meg azt is, hogy kinek milyen tulajdonrész, illetve szavazati arány jár a cégből. Mely családtag és milyen pozícióban vehet részt a cég irányításában. Kinek és milyen garantált jövedelem (osztalék) jár a vagyonból. Mi történik akkor, ha az alapító, a fő tulajdonos, illetve a céget irányító családtag meghal, vagy cselekvőképtelenné válik. A családi alkotmány leírhatja a család döntési fórumait, azok működési rendjét, az alkotmány megváltoztatásának módját.

A családi alkotmány nem szerződés, nem hoz létre jogi kötelezettséget, a családtagokra tartozik, hogy betartják-e az abban foglaltakat, de ha e szerint hozzák meg a döntéseiket, akkor ezek megjelennek a jogi dokumentumokban is, például a társasági szerződésekben vagy a végrendeletekben.

A családi vállalatok generációváltási dilemmáival is foglalkozik a Felelős Családi Vállalatokért Egyesület, amelynek az Oázis is tagja, Boross Dávid pedig az alelnöke. Az egyesület azoknak a családoknak a közössége, amelyek egyszerre több generációban is tulajdonosai, vezetői a vállalatuknak. Olyan ismert magyar nevekkel találkozhatunk itt, mint a Béres, Szamos, Zwack családok, vállalatok.