Magyarországon 2015-ben 4,7 házasságkötés jutott ezer lakosra, míg válásból 2,1. Dr. Parragi Edina ügyvédnő, c. egyetemi docens, a bvp Jádi Németh Ügyvédi Iroda partnere szerint: „A mai társadalmi és gazdasági környezet mondhatni megköveteli, hogy a vagyonuk tekintetében is előre gondolkodjanak a házastársak. Hazánkban az utóbbi közel harminc évben megnövekedett a családi vállalkozások és a magánvállalkozások száma, és jelentős magánvagyon tudott felhalmozódni. Ezzel egy időben azonban a válások, az életközösségek megszűnésének száma is jelentősen megugrott. Ezért a vagyonszerződések komoly biztosítékot jelenthetnek, habár tény, hogy maga a szerződés megkötése bizalmatlanságot és vitákat szíthat a felek között.”

Enyém, tiéd

A vagyonszerződés megléte (vagy nem léte) azokban az esetekben válik igazán fontos kérdéssé, ahol a pár legalább egyik tagjának jelentős vagyona van. A törvényi szabályozás különbséget tesz különvagyon és közös vagyon között. „A törvényi vélelem az, hogy a házastársak által a házassági életközösség alatt szerzett vagyon a felek közös vagyona, kivéve a különvagyont, amelyet például öröklés vagy ajándékozás útján szerzett az egyik házastárs. A házassági szerződésben mindkét félnek lehetősége van arra, hogy a különvagyonát képező vagyontárgyakat felsorolja. A különvagyonnak haszna is lehet, de annak fenntartása kiadással is járhat, amiről szintén lehet rendelkezni az okiratban” – mutatott rá a különbségre dr. Gulás Judit, a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársa.

„Amennyiben okirata van a feleknek, az okirati bizonyítéknak minősül az eljárásban, és azt jelentősen leegyszerűsíti, megkönnyíti.”

Mikor kössünk?

Nem mindegy, hogy házastársak vagy élettársak között kerül-e sor az életközösség megszűnésére. „A házastársi kapcsolat esetében vélelmezi a törvény, hogy 50-50 százalékban illeti meg a feleket egymás között a pár vagyona. Különvagyoni jelleget pedig annak kell vagyonmegosztás során bizonyítania, aki arra hivatkozik. Amennyiben okirata van a feleknek, az okirati bizonyítéknak minősül az eljárásban, azt jelentősen leegyszerűsíti, megkönnyíti. Az új Polgári törvénykönyvünk két évvel ezelőtt azt is bevezette ugyanakkor, hogy az itt ismertetett úgynevezett közszerzeményi rendszertől a felek eltérhetnek, és egymás vagyonától elkülönítve kezelhetik saját vagyonukat (vagyonelkülönítő rendszer), ezt szintén rendezhetik az okiratban. Élettársi kapcsolatnál a közös szerzés vélelme nem áll fenn. Ilyenkor külön bizonyítani kell, hogy a felek valóban, jogi értelemben véve is élettársak voltak, és az egyik vagy másik nevére szerzett vagyon közös. Ebből adódóan ez egy sokkal kiszolgáltatottabb forma az együtt élők számára, mint a házasság, így sokkal indokoltabb a vagyonszerződés megkötése” – hívta fel a figyelmet Parragi ügyvédnő.

A házastársakkal szemben az élettársak nem minősülnek törvényes örökösöknek – tette hozzá –, így végrendelet hiányában egymás után akkor sem örökölnek, ha akár több évtizedig éltek együtt és neveltek fel közös gyerekeket, így a vagyoni szerződésnek különös jelentősége lehet az ő esetükben. A házastársi szerződés megkötése különösen indokolt olyan fiatalok esetén, ahol mindkét fél vagy az egyik jelentős vagyont hoz a házasságba, illetve azoknál, akik nem első házasságukba készülnek belevágni.

És a vállalkozások?

Dr. Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársa szerint: „Indokolt lehet vállalkozói vagyon esetében házassági szerződésben rendezni a társasági részesedések kérdését. Például kft. esetén - ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte - a bíróság a házassági perben a nem tag házastárs kérelmére juttathat társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot. Fontos szempont lehet továbbá a házastársat a másik házastárs eladósodásától védő rendelkezések biztosítása.”

„A vagyonszerződések komoly biztosítékot jelenthetnek, habár tény, hogy maga a szerződés megkötése bizalmatlanságot és vitákat szíthat a felek között.”

Parragi ügyvédnő hozzátette, családi vállalkozásoknál jellemzően az alapító szülők még nem rögzítették házassági szerződésben a vagyon megosztásának feltételeit, és nagyon ritka esetben készítenek végrendeletet, illetőleg rendelkeznek az utódlásról okirati formában. A gyerekek esetében, illetőleg a családi vállalkozás utódlása esetében ez már fontos szempont lehet. A vagyonszerződés megkötésére a fiatalok nyitottabbak.

A házastársak közötti vagyont rendező okirat kizárólag ügyvéd vagy közjegyző által készített formában érvényes. Maga a házasság bíróság általi felbontása nem követeli meg a felektől a közös vagyon megosztását, de ha nincs egyezség közöttük, akkor azt bírósági eljárás keretében külön, a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő (de elsőfokon maximum 1,5 millió forintos) eljárási illeték fejében lehet igényelni. Az eljárás azonban elhúzódhat, és a bizonyítási eljárás nagyon bonyolult lehet a vállalkozásokkal is rendelkező felek szövevényes vagyoni viszonyai miatt.