Az idei díjtámogatásban azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig külön feltüntetik az egységes támogatási kérelemben, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (a nyilatkozat utólagos pótlására már nem lesz lehetőségük). Azok járnak a legjobban, akik ezt a lépést már május 15-ig megteszik, azt követően ugyanis a kifizető ügynökség – a Magyar Államkincstár – munkanaponként 1 százalékos késedelmi szankciót alkalmaz.

 

„Az előző hat évben dinamikus növekedést mutatott a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya: 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, tavaly pedig már elérte a 10 milliárd forintot – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Mivel idén mind a biztosítási kockázatok fedezeti köre, mind a rendelkezésre álló támogatás mértéke, mind pedig az igénybe vevők köre lányegében azonos marad, lényeges további elmozdulás a tavalyi szintről már nem várható.”

 

Ennek megfelelően a visszatérítés is a tavalyi felosztáshoz hasonló mértékű lehet. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében a díj több mint 40 százalékát fizethetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső- fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 30 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.

 

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának 30-65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás összegére, amennyiben a művelésükben lévő termőterület legalább felére megkötik az üzleti biztosítást.

 

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

 

A Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) élesítését követően is szükség lesz a jégkárok biztosítására

 

Noha május 1-jével országos szinten is elkezdte működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, nagy hiba lenne a jövőben kihagyni a növénybiztosítási csomagokból a jégkárra vonatkozó fedezetet. Bár a szakszerűen üzemeltetett rendszer kétségtelenül jelentős károktól óvja majd meg a gazdálkodókat országszerte, az eddigi tapasztalatok szerint teljes védelmet nem nyújt. A tavaly jégkárra kifizetett 8,6 milliárd forintnyi kártérítésből 2,7 milliárd forintot Baranya, Somogy és Tolna megyékben fizették ki – abban a három megyében, ahol a rendszer kísérleti üzemeltetése immár évek óta zajlik.

 

Szükséges egyes módozatok újrafogalmazása, pontosítása

 

Nagyon időszerű egyes növénybiztosítási módozatokban a bekövetkező károk feltételeit újrafogalmazni, azokat életszerűvé tenni. Jó példa erre a március 21-ét követő erős lehűlés következménye: az ország kajsziállományának háromnegyedét érte fagykár. Az érintett termelők joggal bíznak abban, hogy ezt az eseményt senki nem fogja a téli fagy fogalmi körébe sorolni. A jelenlegi módozatok feltételei ugyanis ezt lehetővé tennék, noha nyilvánvalóan ez leginkább azt a kevés gondos termelőt büntetné, akik jóval a kár bekövetkezte előtt, időben tavaszi fagybiztosítást kötöttek.

 

Állatbiztosítások bevonása

 

A kezdeti reményt keltő jeleket követően úgy tűnik, az állatbiztosítások támogatása lekerült a napirendről. Pedig egyes állatbiztosítási elemek – például olyan kiemelt kockázatú betegségek, mint a jelenleg is jelentős károkat okozó afrikai sertéspestis – beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe kiválóan szolgálhatná az agrárkormányzatnak a gazdálkodói öngondoskodást ösztönző törekvéseit.

 

Erdőbiztosítások

 

Az elmúlt öt évben ezen a területen sem történt érdemi előrelépés. Biztosítási szempontból két súlyos hiányosság is terheli az erdőgazdálkodást: egyrészt a mintegy 2 millió hektáros magyar erdőterület kevesebb mint öt százaléka biztosított. Másrészt az illegális fakivágásokra – amely az erdészek szerint messze a legnagyobb kárt okozzák a hazai erdőkben – jelenleg a közvetítők nem tudnak biztosítási védelmet ajánlani.