A magyarországi kis- és középvállalkozások számára is jó hír, hogy húsz év óta nem voltak ennyire kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai – vélik a Takarék Csoportnál. A 2016-os 2,2 százalékos növekedési ütemet már tavaly 4 százalékos követte, s minden esély megvan arra, hogy a GDP az idén akár 4,6 százalékkal is bővüljön. Ezt fenntarthatóvá teszi, hogy a gyorsulást nem kizárólag az uniós pénzek táplálják, a lakás- és irodapiaci boomnak is jelentős szerepe van benne. Mindezek következtében Magyarország nemcsak a kelet-közép-európai régió többi államát előzheti le, hanem az egy főre jutó GDP-ben a vásárlóerő-paritások összevetésében például 4-5 év alatt akár Portugáliát is utolérheti.

 

Magasabb sebességi fokozat

 

Kedvező a hazai kkv-k számára, hogy még az uniós pénzek esetleges elapadása esetén sem kell attól tartani, hogy a magyar gazdaság növekedése egyik napról a másikra visszaesik a 2016-os, 2 százalék körüli szintre. A következő években ugyanis igen jelentős beruházások indulnak a gazdaságban mind EU-s pénzből, mind tisztán állami forrásokból, miközben az autógyárak (Audi, Mercedes) is magasabb sebességfokozatba kapcsolhatnak. Ebből a beszállítók jelentős megrendelésekhez juthatnak, köztük sok kkv is. Különösen akkor, ha a kormányzati bejelentések alapján 2022-ig mintegy 4000 milliárd forint összegben megvalósulnak az út- és vasútépítések, az előkészítés alatt álló Egészséges Budapest program, a Liget Projekt, megépül a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal, s bővül a paksi atomerőmű.

 

A kiváló foglalkoztatási adatok pedig a hazai háztartások fogyasztásnövekedéséhez adhatnak muníciót, mértéke az idén legalább 5, míg 2019-ben 4,3 százalékos lehet. Jórészt ennek hatására a számos kkv részvételével is lebonyolított kiskereskedelmi forgalom az idén több mint 5 százalékkal élénkülhet, s ettől várhatóan jövőre is csak kevéssel maradhat el. Az ipari termelés még erőteljesebben, 2018-ban 7,5 százalékkal, 2019-ben 6 százalékkal mehet fel. Alapvetően az építőiparnak köszönhetően, amelynek teljesítménye a Takarék Csoport prognózisa szerint 25 százalékkal haladhatja meg a tavalyit, de a hosszú évek átlagát tekintve még a jövő évre várt 8 százalékos bővülés is szép eredménynek tekinthető.

 

Kordában tartható az infláció

 

Bár az infláció elkezdett emelkedni, az alacsony importált pénzromlás miatt nem kell tartani a felpörgésétől. Így az idén átlagosan 2,7 százalékos lehet a fogyasztóiár-index átlagos növekedési üteme, s a jövő év közepén érheti el tartósan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját. A bérdinamika is csak azért lassulhat, mert a tavaly tavasszal megszületett sok bérmegállapodás magasra tette a bázist.

 

Az államháztartásban is biztatóak a számok, a hiány az idén – 4,3 százalékos GDP-növekedést feltételezve – 2,4 százalékos, jövőre 1,8 százalékos lehet. A GDP-arányos államadósság-ráta pedig 2018-ban még az Eximbankkal együtt is megközelítheti a 70 százalékos határt, jövőre viszont már az alá is mehet. Noha a megugró belső kereslet hatására a külkereskedelmi mérleg robusztus többlete mérséklődik, a külső egyensúly mutatói kedvezően alakulnak. Tavaly csökkent a folyó fizetési mérleg többlete, ezzel szemben a növekvő EU-forrásbeáramlás miatt javult a tőkemérleg többlete, így magas maradt Magyarország nettó külső finanszírozási képessége. A bruttó külföldi adósság a GDP 84 százaléka alá került, 2019 végére pedig már csak annak alig kétharmadát éri el, míg a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, az évtized végére nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

 

A forint az elmúlt hónapokban döntően külső események hatására gyengült. Az amerikai kamatemelési aggodalmak miatt tőkekivonás indult meg a feltörekvő piacokról, fokozott turbulenciát okozva némelyiken. A forint volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem lehet számítani a forint további gyengülésére az euróval szemben, míg 2018 végére visszaerősödhet a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba. Ezt a külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

 

A termelékenység növelése

 

Összességében tehát a következő években kiemelkedően kedvező keresleti viszonyokra lehet számítani, azonban a kritikus méreteket öltő munkaerőhiány hátráltathatja a növekedést. A munkaerőért fokozódni fog a verseny, ennek megtartása, illetve vonzása elkerülhetetlenül bérrobbanással jár. Ennek kitermeléséhez pedig alapvetően szükséges a versenyképesség, a hatékonyság, a termelékenység növelése, mivel az a vállalkozás, amelyik nem tud részt venni a bérversenyben, munkaerő nélkül fog maradni.

 

A termelékenység fokozásában azonban óriási potenciál van, hiszen a kkv-k ezen a téren messze elmaradnak a nagyobb nemzetközi vállalatoktól. A termelékenységet önmagában az is növelni fogja, hogy a dinamikus béremelkedés a vásárlóerőt, valamint a fogyasztást is érdemben bővíti, így létszámgyarapodás nélkül növekedhet az egy alkalmazottra jutó árbevétel. A tőke mellett egyre erősebb kényszer lesz a humántőkébe fektetés is, szintén elkerülhetetlen alacsonyabb képzettségű, tapasztalat nélküli munkaerő felvétele, őket a vállalkozásoknak maguknak kell tovább képezniük és betanítaniuk. Szerencsére ehhez számos állami és uniós pályázat is igénybe vehető.