Hatalmas potenciál van a hazai agrárágazatokban, a kulcs a modern informatikai megoldások ésszerű használata lehet. A fejlettebb mezgazdaságú országokban már napi szinten kihasználják a precíziós gazdálkodás (helymeghatározáson alapuló mezgazdálkodás, amely magában foglalja az automatizált beavatkozást, a döntések elkészítését, valamint az adatok felhasználását) előnyeit, Magyarországon azonban ez még gyerekcipőben jár. A technológiák itthon is elérhetők, sőt néhány hazai informatikai cég a világ élvonalába tartozik, a termelők többsége viszont még nem él a digitális világ teremtette lehetőségekkel. Emellett a szakmai háttérrendszerek szintjén is van hova fejlődni – állítják a K&K magazin által megkérdezett szakértők.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nálunk is vannak időjárási vagy növényvédelmi információk, de a hozzáférhetőségük egyelőre igencsak korlátozott, és a minőségük is kifogásolható. A tapasztalatok szerint a hazai termelők sem élnek a már meglévő lehetőségeikkel: megveszik az okos gépeket, traktorokat, szenzorokat, időjárásmérőket, rovarérzékelőket, de nem használják fel döntéseikhez azokat az információkat, amelyeket ezek az eszközök begyűjtenek.

 

 

Helyzet és cél

 

A hazai agrárágazat jelenlegi bevételét figyelembe véve mindössze 10 százalékos hatékonyságnövelés már 300 milliárd forintot hozhat, ennek elérésében segíthet a Digitális Agrár Stratégia (DAS), amely az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportja, a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége bevonásával készült. A stratégia a közeljövőben része lehet a Digitális Jólét Programnak.

 

„A stratégiának van egy erős helyzetelemzési része, ahol bemutatjuk a hazai állapotokat, valamint azt, hogy milyen lehetőségek vannak a fejlett országokban, emellett feltérképeztük a különbségeket magyarázó, gátló tényezőket is. Erre ráhúztunk egy célrendszert, majd fejlesztési programokat határoztunk meg. Három nagy területet jelöltünk ki, ezek a kompetencia, a közigazgatás és a szakmai háttérrendszerek, valamint a fejlesztéspolitika. Fontosnak tartjuk, hogy a finanszírozás és az informatikai eszközök biztosítása mellett bekerüljön a fejlesztéspolitikába az adatgyűjtés és feldolgozás is. Az adat egy vagyon, ezek az okos gépek pedig rengeteg információt gyűjtenek, amelyek felhasználása hatalmas érték lenne” – mutatott rá Varga Péter, az IVSZ agrárinformatikai csoportjának vezetője. Példának hozta fel az amerikai mezgazdaságot, ahol 10 év alatt tízszázalékos hatékonyságnövekedést értek el. A DAS készíti ezt 2020-ig szeretnék megvalósítani.

 

 

Stratégia és kompetencia

 

A stratégia célcsoportja: a digitális gazdaság öt szintjének szerepli. „A termelők a versenyképesebb termelés, a jobb informáltság és a kisebb adminisztratív teher, a termeli szervezetek az átláthatóbb piac, a hatékonyabb termékpálya-koordináció és a versenyképesebb és biztonságosabb ellátási lánc, az állami szervek pedig a hatékonyabb, interoperabilis és ügyfélbarát tevékenység által profitálhatnak a stratégiából” – mondta el dr. Kemény Gábor, az AKI információs igazgatója. A fejlesztési terv fbb elemei az eAgrár képzési program, az Agrárinformatikai tanácsadási program, az Agrárinformatikai szabályozási program, az Agrárinformatikai adat program, a Szakmai háttérrendszerek fejlesztése, az eAgrár közigazgatási rendszerek fejlesztése, valamint az eAgrár fejlesztéspolitikai program.

 

Az IVSZ tervei alapján a digitális kompetencia fejlesztését az ágazatban tanácsadással, oktatással, ismeretterjesztéssel valósítanák meg. Minden kiállításon megjelennek a modern, digitális lehetőségek, de Varga Péter szerint érdemes lenne beavatkozni, forrást teremteni, felgyorsítani a folyamatot. Ebben főként az oktató cégeknek jut nagyobb szerep, az informatikai vállalkozások az újonnan megjelenő vevőkör kiszolgálásából profitálhatnak (felhőalkalmazások, adatátvitel, stb.), a kulcsszereplők pedig az integrátorok lehetnek.

 

 

Képzés és eredmények

 

A programok finanszírozása uniós vagy hazai forrásokból is lehetséges, ezekről majd egy weboldalon informálódhatnak az érdeklődők. „Fontos, hogy legyenek képzések, ismeretterjesztő helyek, online felületek, ahol a termel megismerkedhet azzal, hogy milyen eszközök vannak, és hol tudja használni ezeket az informatikai, digitális megoldásokat. Szeretnénk bemutató üzemeket, valamint azt, hogy a szakközépiskolákban induljon agrárinformatikai képzés – fleg gépész területen. A legnagyobb előrelépés az lenne, ha a szakrendszerekben olyan fejlesztések indulnának el, amelyek garantálják a naprakész időjárási, növényvédelmi információk minőségét és hozzáférhetőségét” – emelte ki Varga Péter.

 

Szinte minden programban elindult a mozgás, ennek már vannak eredményei is. Ilyen többek között a duális képzés bevezetése az FM szakiskoláiban, vagy a precíziós gazdálkodás eredményeit egy Európai Unió által Magyarországon is üzemeltetett információs rendszer, a tesztüzemi rendszer adataival igazoló AKI-tanulmány.