A MOKK online felmérésében többek közt azt vizsgálta, hogy a világjárvány milyen hatással volt a végrendelkezési szokásokra, ismerik-e a magyarok a végrendelet készítésével kapcsolatos alapvető szabályokat és jogi lehetőségeket. A végrendelet eddig is már „kezdett divatba jönni” évről évre nptt a végrendelkezők száma, azonban most a pandémia, ha reprezentatívnak lehet tekinteni a számokat egy nagy ugrást hozott. Bár a többség 61 százalék úgy gondolja, örököljenek a törvény által előírt rendben az örökösei akkor is, ha a járvány miatt velük történne valami, 12 százaléka pedig nem tartotta kockázati tényezőnek a pandémiát, ezért nem is gondolkodott a végrendelet készítésén. De a megkérdezettek bő negyedére hatott a pandémia, a válaszadók 9 százaléka már el is készítette végrndeletét, míg 18 százalékuk elgondolkodott rajta, de még nem készült el vele.

A felmérésből kiderül, hogy továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy több örökléssel kapcsolatos fogalom már jól rögzült a társadalomban, és a végrendelkezési összkép is javuló arányokat mutat. A válaszadók 14 százalékának van már végrendelete, 29 százalékuk tervezi, hogy fog készíteni, a megkérdezettek többsége ugyanakkor úgy érzi, nincs szüksége végrendeletre. 10-10 százalékuknak azért, mert csak egy örökösük van, illetve nincs szétosztható vagyonuk, 37 százalékuk pedig azt szeretné, ha hagyatékát a törvényes öröklési rend szerint örökölnék meg.