Közel kétharmadával nőtt a hazai közbeszerzési eljárások értéke

A közbeszerzési szerződések összértéke 2025 I. félévében elérte a 2715,8 milliárd forintot. Bár az eljárások száma mérséklődött, az értéknövekedést elsősorban a nagyszabású erőművi fejlesztések hajtották, így a kiugró adatok mögött döntően egyszeri, nagy volumenű beruházások állnak – derül ki a Közbeszerzési Hatóság legfrissebb gyorsjelentéséből.

 

 

A vizsgált időszakban 3447 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők 2712,1 milliárd forint értékben, amelyek 7730 közbeszerzési szerződés megkötéséhez vezettek. Bár az eljárások száma 9, a szerződéseké pedig 6 százalékkal csökkent.

Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 2025 I. félévében egyenként átlagosan 3,1 szerződés megkötéséhez vezettek, míg a nemzeti eljárásrendben ez az érték 1,5 volt. „Az adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben gyakrabban biztosítottak részajánlattételre lehetőséget, amely gyakorlat elősegíti a verseny élénkítését, a kkv-k bekapcsolódását a nagyobb értékű eljárásokba”- fogalmazott Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Az év első felében a közbeszerzési szerződések csaknem fele árubeszerzésre irányult, ugyanakkor az eljárások összértékének legnagyobb hányada – 45 százalék – építési beruházásokhoz kapcsolódott. Noha ezek száma 25 százalékkal csökkent, értékük több mint két és félszeresére emelkedett, főként erőműépítési projektek révén. Az építési tárgyú szerződések összege meghaladta az 1200 milliárd forintot.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) továbbra is fontos szerepet töltenek be a hazai közbeszerzésekben. 2025 I. félévében a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések darabszáma mérséklődött, ugyanakkor az ezekhez kapcsolódó szerződéses érték több mint harmadával emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez azt mutatja, hogy a kkv-k jellemzően nagyobb volumenű megbízások elnyerésében is sikerrel szerepeltek.

A közbeszerzések teljes értékének 41,5 százalékához kapcsolódott nyertes kkv, vagyis minden így elköltött 100 forintból 42 forint a hazai kis- és középvállalkozásokhoz jutott el – ez az arány jól tükrözi a szektor gazdasági súlyát.

Élénk verseny és szigorú kontroll a közbeszerzési piacon

Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma 2025 I. félévében 3,2 volt. A nemzeti eljárásrendben az ajánlatok száma meghaladta a 4-et, és az uniós rezsimben is nőtt a részvételi hajlandóság: itt 2,7 ajánlat érkezett átlagosan egy-egy szerződésre.

2025 I. félévében ismét jelentős számban, összesen 11472 alkalommal adott ki a Hatóság hiánypótlási felhívást a hirdetmények hibáinak kijavítása céljából. Ez azt jelenti, hogy egy munkanapra átlagosan közel 93 hiánypótlás jutott. A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma a vizsgált időszakban mintegy 6 százalékkal meghaladta a hirdetmények számát, azaz egy hirdetményre 1,1 darab hiánypótlási felhívás esett 2025 I. félévében.

2025 I. félévében 425 jogorvoslati eljárás indult, a kiszabott bírságok összege pedig jelentősen megugrott: a tavalyi évhez képest több mint kétszeresére nőtt. A közérdekű bejelentések száma viszont csökkent, ami a piaci szereplők egyre jogszerűbb működésére utalhat.

A vizsgált időszakban 3447 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le az ajánlatkérők 2712,1 milliárd forint értékben, amelyek 7730 közbeszerzési szerződés megkötéséhez vezettek. Bár az eljárások száma 9, a szerződéseké pedig 6 százalékkal csökkent.

Az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 2025 I. félévében egyenként átlagosan 3,1 szerződés megkötéséhez vezettek, míg a nemzeti eljárásrendben ez az érték 1,5 volt. „Az adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben gyakrabban biztosítottak részajánlattételre lehetőséget, amely gyakorlat elősegíti a verseny élénkítését, a kkv-k bekapcsolódását a nagyobb értékű eljárásokba”- fogalmazott Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Az év első felében a közbeszerzési szerződések csaknem fele árubeszerzésre irányult, ugyanakkor az eljárások összértékének legnagyobb hányada – 45 százalék – építési beruházásokhoz kapcsolódott. Noha ezek száma 25 százalékkal csökkent, értékük több mint két és félszeresére emelkedett, főként erőműépítési projektek révén. Az építési tárgyú szerződések összege meghaladta az 1200 milliárd forintot.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) továbbra is fontos szerepet töltenek be a hazai közbeszerzésekben. 2025 I. félévében a nyertes kkv-t tartalmazó szerződések darabszáma mérséklődött, ugyanakkor az ezekhez kapcsolódó szerződéses érték több mint harmadával emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez azt mutatja, hogy a kkv-k jellemzően nagyobb volumenű megbízások elnyerésében is sikerrel szerepeltek.

A közbeszerzések teljes értékének 41,5 százalékához kapcsolódott nyertes kkv, vagyis minden így elköltött 100 forintból 42 forint a hazai kis- és középvállalkozásokhoz jutott el – ez az arány jól tükrözi a szektor gazdasági súlyát.

Élénk verseny és szigorú kontroll a közbeszerzési piacon

Az egy közbeszerzési szerződésre jutó ajánlatok átlagos száma 2025 I. félévében 3,2 volt. A nemzeti eljárásrendben az ajánlatok száma meghaladta a 4-et, és az uniós rezsimben is nőtt a részvételi hajlandóság: itt 2,7 ajánlat érkezett átlagosan egy-egy szerződésre.

2025 I. félévében ismét jelentős számban, összesen 11472 alkalommal adott ki a Hatóság hiánypótlási felhívást a hirdetmények hibáinak kijavítása céljából. Ez azt jelenti, hogy egy munkanapra átlagosan közel 93 hiánypótlás jutott. A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma a vizsgált időszakban mintegy 6 százalékkal meghaladta a hirdetmények számát, azaz egy hirdetményre 1,1 darab hiánypótlási felhívás esett 2025 I. félévében.

2025 I. félévében 425 jogorvoslati eljárás indult, a kiszabott bírságok összege pedig jelentősen megugrott: a tavalyi évhez képest több mint kétszeresére nőtt. A közérdekű bejelentések száma viszont csökkent, ami a piaci szereplők egyre jogszerűbb működésére utalhat.

Hirdetés átugrása →