A klímaváltozás az előttünk álló évtizedekben rendezett átállás nélkül 10, pesszimistább forgatókönyvek szerint pedig akár 20 százalékkal is lassíthatja a globális gazdasági növekedést. Ez olyan kockázat, amelyre alaposan fel kell készülnie a biztosítótársaságoknak is, hiszen a jelenség nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a szélsőségesebbé váló időjárás miatt gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák. Ez önmagában is drámai változás, ami – például természeti katasztrófák esetén – likviditási kockázatot is hordoz magában, mégis nehezen kalkulálható, mivel az efféle káresemények nagysága és gyakorisága előre nem kalkulálható módon emelkedik – mondta a KPMG mai biztosítási konferenciáján Szabó István, a társaság szenior menedzsere.

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontú kockázatkezelés mára a biztosítóknál is stratégiai kérdéssé vált, olyanná, ami nemcsak egy-egy területet jár át, hanem a biztosítási és a befektetési tevékenység minden elemét. Ezt támasztják alá, illetve kényszerítik ki a vonatkozó hatósági szabályozások és elvárások is, mint az EU Taxonómia rendelete, vagy a különböző nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettségek, amelyek a vállalatok mind szélesebb körére terjednek ki.

„Az ESG szempontok érvényesítésében komoly szerep hárul a pénzügyi szférára, amit jól jelez, hogy mára 435 milliárd dollárra emelkedett a kibocsátott zöld kötvények értéke, a társadalmi kohéziót támogató social bondok értéke pedig megközelítette a 250 milliárd dollárt” – mondta a KPMG szakértője.

A KPMG szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy nem elegendő a környezeti és azon belül kizárólagosan az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokra koncentrálni, az ESG mindhárom dimenziója fontos. Ez tükröződik az ESG minősítők elvárásrendszerében is, amiben a környezeti aspektus a legtöbb minősítőnél maximum 30 százalékos súlyú a biztosítótársaságok esetében, vagyis a társadalmi és vállalatirányítási alapelveknek is egyaránt meg kell felelniük, ha fontos számukra egy kiemelkedő rating elérése.

Ami az egyik oldalon kockázatkezelés, felkészülés és kármentés, az a másik oldalon lehetőség is – mondta a beszélgetésen Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere. A világ biztosítói 39 trillió dollár vagyon felett diszponálnak, így ha a befektetési politikájukban következetesen érvényesítik az ESG szempontokat, azzal nemcsak javítják a hozamkilátásaikat, de maguk is nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalatok is komolyan vegyék a karbonsemlegesség és a társadalmi kohézió megőrzése irányába tett lépéseket.

A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a klímaváltozás és a digitalizáció együttesen újfajta biztosítási igényeket szül, ezért a biztosítóknak a felkészülés részévé kell tenniük a termékfejlesztést is. Az igény biztosan nőni fog ilyen termékekre, hiszen például a nyári Németországot és Belgiumot sújtó árvízben a keletkezett kár mértéke meghaladta 10 milliárd eurót, ám ennek csak mintegy egyharmadát térítették meg a biztosítók, holott világos, hogy a hasonló természeti csapások a jövőben egyre több helyen és egyre nagyobb gyakorisággal csapnak majd le. A másodlagos hatások, és az azok kapcsán felvetődő termékfejlesztésre jó példa lehet a változó mobilitási megoldásokra adott biztosítói válasz. „A gépkocsi birtoklása helyett, egyre többen szolgáltatásként veszik igénybe a járműveket, így felvetődik a lehetőség, hogy nem az autót, hanem a sofőröket kellene inkább biztosítani, mert úgy a biztosítás az adott sofőr kockázatától, vezetési képességeitől és közúti magatartásától függene’ – mutatott rá egy elgondolkodtató ötletre Wieder Gergő.