Döntő többségében még nem árazták be a klímaváltozás kockázatait a tőkepiacok – állapította meg a KPMG felmérése. Csak a megkérdezett szakemberek 14 százaléka véli úgy, hogy a kockázatok beépültek az árakba. A zöld portfóliók térnyerését szabályozási ellentmondások is lassítják. A változás katalizátora lehet azonban a nemrégiben zárult COP26 konferencia és a kormányzati zöld programok.
A KPMG, a CREATE-Research és a CAIA Association a 34.5 billió dollárnyi eszközt kezelő befektetési cégek és nyugdíjalapok csaknem 100 vezetőjével készült interjúk alapján állította össze "Meg tudják-e menteni a bolygót a tőkepiacok?" című globális felmérését.
A kutatás megállapította, hogy bár rengeteg tőkét vonzanak a tőkepiacok, ugyanakkor a politikai, szabályozási ellentmondások és a nem kellően transzparens pénzügyi hatások miatt nem tudják hatékonyan beárazni a klímaváltozás kockázatait – és ennek ellenkezőjét csak a megkérdezettek 14 százaléka véli. Az alternatív befektetések esetében ez az érték 11, a kötvények vonatkozásában pedig mindössze 8 százalék.
A klímakockázatok beárazása egyértelműen jobban látható az energiaszektorban és kevésbé észrevehető azokban a tőkeintenzív projektekben, ahol a piacra jutás hosszú időt vesz igénybe.
"Jelenleg sokszor nincs egyértelműsíthető kapcsolat a klímaváltozással kapcsolatos befektetések és azok hatásai között" – mondja Anthony Cowell, a kutatás társszerzője és a KPMG Islands Group vagyonkezelési szektorvezetője. A legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy a klímakutatás természete miatt a klímaváltozás GDP-re gyakorolt hatása nehezen megjósolható. Ennek az az alapvető oka, hogy hasonló történelmi előzmény vagy tapasztalat nincs arra vonatkozóan, hogy a gazdasági és pénzügyi rendszereink hogyan tudnak vagy hogyan fognak reagálni ezekre a hatásokra. A problémát fokozza, hogy a kormányzatok és a hatóságok, amelyeknek a szén-dioxid kibocsátás csökkentését kellene támogatniuk sokszor nem egy „pályán” mozognak. „A valódi lépések egyelőre jócskán lemaradva követik az elhatározásokat, így a klímaváltozásban rejlő lehetőségek és kockázatok továbbra is nehezen árazhatók” – mondja Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
"A szabad piacgazdaságnak és a kormányzati oldal szabályozói politikájának összhangban kell lennie” – fogalmaz Amin Rajan, a kutatás társszerzője, a CREATE-Research vezetője. Mindmáig egyetlen országban sem vezettek be olyan szabályokat, amelyek megfelelően integrálnák a környezeti és társadalmi költségeket a vállalatok pénzügyi jelentéseibe, különösen nem úgy, hogy az támogatná a klímakockázatok árazását. Emiatt is a piaci alapú ösztönzők és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló technológiák finanszírozása lassan halad. A fejlődést hátráltatja továbbá a kibocsátási kvóták egységes árazásának hiánya is, amelyek továbbra is fontos szerepet játszanak/játszanának a klímaváltozás hatásainak kezelésében.
Zöld reménysugár
Két esemény azonban fordulópontot jelenthet ezen a területen. Az egyik a világ legjelentősebb gazdaságainak zöld fordulata, amely egyebek mellett magába foglalja a tiszta energiaszabványok elfogadását, a karbonlábnyom kötelező jelentését a tőzsdei cégek számára, valamint a nyugdíjalapok befektetéseinek felülvizsgálatát az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok alapján. A másik az ENSZ által szervezett COP26 konferencia. "A válaszadók az eseményt különösen fontosnak tartják a szén-dioxid kibocsátás beárazásáról szóló vita miatt, ugyanakkor azok a fenntartható eredmények lesznek igazán fontosak, amelyeket a résztvevők a hazai pályán elérnek majd" – mondja a harmadik társszerző, William Kelly, a CAIA Association vezérigazgatója.
A kutatásban résztvevők 84 százaléka szerint a Glasgow-i találkozót összehangoltabb kormányközi intézkedések követik majd, és a tőkepiacok felkészülnek a három kulcsterületen – a kibocsátás árazásában, az alternatív energiatermelésben és a kötelező adatszolgáltatásban – várható előrelépésekre.
A kérdésre, hogy a tőkepiacok nagyobb arányban kezdik-e meg a klímakockázatok beárazását, a válaszadók 42 százaléka mondott igent, míg 30 százalék szerint talán így lesz, 28 százalék viszont nem hisz ebben. A válaszolók több mint 60 százaléka számít arra, hogy a következő három évben minden eszközosztályban lesz elmozdulás a klímakockázatok beárazása felé.
A kutatás megállapítja: hatalmas, összehangolt politikai erőfeszítéseket és támogatásokat igényel, hogy a billió dolláros befektetéseket a szén-dioxid kibocsátást csökkentő technológiák felé tereljék. Egyes válaszadók attól tartanak, hogy az összehangolt fellépés hiányában a jelenlegi politikai trendek továbbra is lehetővé teszik a kockázatok felépülését a globális pénzügyi rendszerben, ekkor pedig bekövetkezhet a "Minsky-pillanat" – azaz az értékpapírok ára egy pánik hatására hirtelen összeomolhat.