A fiatalok alacsony vállalkozási hajlandósága mellett a generációváltás sikertelensége okozta krízis is negatív irányba sodorhatja a hazai gazdaságot. Az anyagi források biztosítása mellett többek között a mentorálás és a kortárs üzleti közösségek támogatása hozhat változást.
Erősen alulreprezentáltak a fiatalok a magyar vállalkozók körében, a jelenleg működő cégek nagyjából harmadának a tulajdonosai tartoznak a 18-40 éves korosztályba. Az Opten adatai szerint a 30 év alattiak vezette társaságok 71 százaléka átlagon felül kockázatos, az ilyen vállalkozások az átlagosnál magasabb arányban kerülnek csődeljárás vagy felszámolás alá. A frissen alapított cégek átlagos élettartama 8-9 év, az aktív működési idő viszont ennek csak a töredéke. Ennek oka lehet a cégalapítás előtti tervezés hiánya mellett az is, hogy a fiatalok gyakran nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással. A kiegyensúlyozatlan szervezeti felépítés szintén előidézheti egy vállalkozás bukását.
„A másik fő gond, hogy a tulajdonosi kör és a menedzsment nem különül el egymástól. E tekintetben még van fejlődési potenciál a hazai cégekben. Természetesen vannak esetek, amikor valaki mindkét szerepkörben jól működik, de sokszor hatékonyabb ezeket különválasztani, ez többek között a generációváltás kérdésében is segíthet” – mondja Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója. Véleménye szerint nem a fiatalok vállalkozási kedvével van gond, a legnagyobb krízist inkább a családi cégek generációváltása okozhatja. „A technikai fejlődés évről évre új iparágakat szül, és a fiatalok nem feltétlenül szeretnék a szüleik munkáját folytatni” – emelte ki.
Vállalkozási kedv
A hazai kkv-k nagyjából egyharmada generációváltás előtt áll a következő öt évben. „Van 19.200 olyan cég, ahol 65 év felett van minden tulajdonos és ügyvezető, és 72.600, ahol 55 év felettiek. Ha ezeket a vállalkozásokat nem tudják átvenni az utódok, akkor olyan gazdasági sokk érheti Magyarországot, amiből évtizedekig nem tud feltápászkodni” – hívja fel a figyelmet Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) elnöke. Tapasztalatai szerint Európa-szerte probléma a generációváltás, bár kétségtelen, hogy vannak országok, ahol a hazai gyakorlatnál sikeresebb megoldások születnek.
„Egész Európában alacsony a vállalkozási kedv, a fiatalok mindössze harmada gondolkodik ebben, míg Ázsiában kétharmaduk. A kkv-szektor az európai gazdaság gerince (99,8%), és Európa-szerte háromból két céget elveszítünk amiatt, hogy nem tudják átadni a következő generációnak. Kelet-Közép-Európában kicsit jobb a vállalkozói kedv, mint Nyugat-Európában, de sok fiatal fél a kudarctól: úgy érzik, a társadalom megbélyegzi őket, ha elbuknak. Míg akár a startupos, akár az amerikai gondolkodásban is természetes, ha több cég is csődbe megy, hiszen ebből is tanulnak.”
Anyagi források
A fiatalok vállalkozási kedvét pozitív irányba mozdíthatja az anyagi források elérhetősége. Ha klasszikus vállalkozásba kezdenek, akkor jelenleg hárommillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, a startupok pedig ennél jóval nagyobb összeget, akár százmilliós kockázati tőkét is kaphatnak. A pályázatoknál általában 30-35 év a felső korhatár, startupoknál viszont az innovatív ötlet, az életképes üzleti terv a döntő, nem az alapító életkora.
Kovács Patrik szerint javítana a hazai helyzeten egy olyan kezdeményezés – akár egy adócsomag –, ami segít az induló vállalkozások terheinek csökkentésében. Emellett a vissza nem térítendő támogatás összegének növelése is hasznos lenne, mert hárommillió forintból többnyire csak szolgáltató cégek jöhetnek létre, ez az összeg ugyanis nem elegendő termelő, vagy kereskedelmi vállalkozások beindításához.
Mentorálás
Kovács Patrik a mentorálást is fontos eszköznek tartja, hiszen segítségével sok induló vállalkozás érhet el jobb eredményeket. Véleménye szerint a fiatalok sokkal jobban hisznek a saját generációjuknak, mint a piacon több évtizede jelen lévő, sikeres üzletembereknek, ezért is hasznos a fiatal vállalkozókat segítő társadalmi szervezetek és különféle támogató szolgáltatások erősítése: „Az ifjúsági vállalkozásfejlesztés egy szakma, elkülönül a hagyományostól, mert generációs alapú eszközökről van szó. Máshogy kell kommunikálni az Y, a Z generációval. A FIVOSZ az üzleti és fejlődési lehetőségek mellett közösséget is ajánl a fiataloknak, de különféle képzéseket is indítunk.”