Magyarországon a lakosság 49 százaléka tervez lakás- vagy házfelújítást egy éven belül – derül ki az újHÁZ Centrum féléves Trendriportjából. Az építőanyag kereskedési hálózat reprezentatív kutatása szerint a felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolat- vagy nyílászárócserébe, valamint szigetelési munkálatokba is belevágna. A renoválni vágyók átlagosan 2,4 millió forintos beruházással kalkulálnak, harmaduk pedig a finanszírozásához igénybe veszi majd az állami Otthonfelújítási Támogatást is. Az újHÁZ Centrum a lakosság mellett a kivitelezők körében is felmérést végzett a témában. A szakemberek közel kétharmada szerint jelenleg átlagosan 3-8 hónappal előre tudnak megbízásokat vállalni, az alapanyag ára mellett pedig megváltozott munkadíjakra is kell számítani: a megkérdezett kivitelezők közel felénél 11-30 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető 2021 első négy hónapjában.
Jelentős áremelkedések és lakáspiaci programok jellemzik az építőipari piacot 2021 első négy hónapjában. Az újHÁZ Centrum tavaszi Trendriportjában azt vizsgálta, milyen folyamatok alakítják a nemzetközi lakáspiacot, mit tapasztalnak a hazai szakemberek, illetve milyen felújításokat és milyen konstrukciókkal tervez a lakosság.
Nemzetközi helyzet: árváltozások és lakáspiaci programok
Az építőanyagkereskedés-hálózat szerint az építőiparban a kereslet megélénkült, a kínálatban pedig zavarok támadtak, ami további áremelkedésekhez vezetett. A szektornak az árak megugrása mellett további nehézségekkel is szembe kellett néznie. Az egyes nemzetek (pl. USA és Kanada, Kína és Ausztrália) közötti konfliktusok miatt megnőtt a fa és az acél ára, a járványhelyzet hatására pedig a konténerbérlés, a tengeri szállítás költségei is növekedtek. További ellátási láncon belüli nehézségeket, illetve megnövekedett szállítási időket eredményezett a BASF vegyiüzem leégése, illetve az Evergiven hajó megfeneklése is, ami a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán okozott gondokat.
Európában a lakáspiac az egyik legnagyobb gazdasági szektor. Az Unió 2019-ben a GDP 5,3 százalékát fektette a lakhatásba, és célja, hogy 2030-ra legalább megkétszereződjön a lakáscélú épületek éves energiafelújítási aránya, azaz megközelítőleg 35 millió épületet újítsanak fel. A COVID-19 okozta piaci zavarok és a magas építőanyag-árak ellenére ezért a lakásfelújítások, a korszerűsítések nem álltak meg, sőt a globális, különösen az európai mentőcsomagoknak sokféle eleme jelent meg a vírus hatására. Az északi országok a lakásfelújítást szociális rászorultsághoz, míg a latin országok energetikai korszerűsítéshez kötötték.
A FIEC (European Construction Industry Federation) 2020-as adatai alapján a felújítások az építőipar összes beruházásának csaknem 30%-át tették ki, a felújítások száma azonban 3,7%-kal csökkent az Európai Unióban. A leginkább érintett országok Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország voltak, míg az ilyen típusú befektetések száma Németországban, Portugáliában, Svédországban és Hollandiában pozitív irányba változott. A szervezet megállapítása szerint 2020-ban az EU-ban 7,8 %-os csökkenés figyelhető meg az épülő ingatlanok, 3,7%-os pedig a felújítások reálértékét tekintve.
A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021. I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint tavaly ilyenkor. A kiadott építési engedélyek, valamint az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, ami 1,2%-os csökkenést jelent 2020. I. negyedévéhez képest.
Bár a fővárosban idén visszaesett az építési kedv 2020 azonos időszakához képest, az ország nagy részén jelentős növekedés tapasztalható: a megyei jogú városokban 77%-kal, a többi városban 82%-kal, a községekben pedig 84%-kal több lakás építésébe kezdtek bele.
Ingatlankörkép: az árakat befolyásoló tényezők
Az ingatlanárakat nemzetközi viszonylatban is számos folyamat alakította. Az alapanyagköltségek és munkadíjak emelkedése mellett megfigyelhető többek között, hogy a Covid-19 járvány miatt megváltozott az emberek komfortérzete, így az ezzel kapcsolatos elvárásaik is nagyobbak lettek, magasabb minőségre vágynak. A kormányok pedig egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be az az ingatlanpiacon a környezettudatosság és az energiahatékonyság érdekében.
A fenti tényezők mellett hatással van még az építőanyagok áremelkedésére a változó euró árfolyam, a szállítmányozásban használt üzemanyagok kapcsán a kőolaj-, valamint a szabadpiaci földgáz árának növekedése is, amelyet a gyártók többek között a cserepek, téglák kiégetéséhez használnak nagy mennyiségben.
Az újHÁZ Centrum számokban
Az újHÁZ Centrum Magyarország meghatározó, teljes mértékben hazai tulajdonban lévő építőanyag-kereskedelmi hálózata. A társaság 1997-ben alakult, és bár a hálózat ma már országos, a cég központja továbbra is a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A teljes jelenlegi hálózat több mint 80 kereskedést foglal magába, melyek komplex tanácsadással és szakértő értékesítőkkel várják az építkezni, felújítani vágyókat. Kínálatukban minden építőanyag megtalálható, amelyre a házépítésnél vagy lakásfelújításnál az alapoktól a tetőig szükség lehet.
Az újHÁZ Centrum forgalma 10 éve töretlenül nő. Az idei a lakásfelújítási támogatások miatt még a jó évek között is kiemelkedő növekedést hozhat: a hálózat az elmúlt 5 hónapban 33.8 milliárd forintos árbevételt ért el, ami az egy évvel korábbi bázishoz képest 22,9 százalékos növekedésnek felel meg. A bővülési tendencia fennmaradásának a kapacitás korlátok szabhatnak gátat, azonban az újHÁZ Centrum forgalma még akkor is érdemben meghaladhatja a 2020-as eddigi rekordévet, amikor 71,4 milliárd forintos forgalmat realizált a vállalat.
Hazai renoválási körkép
Az újHÁZ Centrum legfrissebb, reprezentatív kutatása keretében a magyarok felújítási kedvét, lehetőségeit és azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az állami Otthonfelújítási Támogatás nyújtotta lehetőségekkel. A megkérdezettek közel fele (49 százaléka) tervez lakás-vagy házfelújítást. Ezeknek a válaszadóknak a többsége (85 százaléka) hallott már az Otthonfelújítási Támogatásról is, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a 20-30 év közöttiek körében viszont tapasztalható némi ismerethiány. A támogatásról jellemzően 2-3 csatornán keresztül gyűjtenek ismereteket a válaszadók, erről 60 százalékuk elsődlegesen a sajtóból tájékozódik.
Az újHÁZ Centrum lakossági kutatása alapján az Otthonfelújítási Támogatást a felújítani kívánók közel harmada tervezi felvenni, további 31 százalék pedig szívesen élne vele, de saját megítélése szerint nem jogosult rá. A többség (58 százalék) szeretne kivitelezőt felfogadni a felújításhoz, ebből 42 százalék maga is fog munkálatokat végezni, generálkivitelező alkalmazását viszont mindössze a megkérdezettek 16 százaléka tervezi.
A felújítók körében a legnépszerűbb renoválási forma 59 százalékkal a festés/tapétázás, de a válaszadók mintegy egyharmada nyílászáró- és burkolatcserét, valamint szigetelést is beütemezett. A résztvevők közel 15 százaléka komplex, akár 5-6 munkafolyamatot is magába foglaló renoválást szeretne 1 éven belül, de ez nagy részben inkább a házban élőknél jellemző. A közepes (3-5 átalakítást) és a kisebb (1-2 munkafolyamatot magába foglaló) felújítást a kitöltők 42 és 43 százaléka tervezi. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a munkálatok a fürdőszobát, mellékhelyiséget, hálószobát, konyhát és nappalit érintik leginkább, ezeket a válaszadók fele megjelölte.
A megkérdezettek pénzügyi lehetőségeit tekintve a tervezett renoválási munkálatok átlagos összege – az újHÁZ Centrum kutatási adatai alapján – 2,36 millió forint. A házaknál ez az összeg valamivel magasabb – átlagosan 2,7 millió forint –, míg a lakásoknál alacsonyabb – mintegy 1,7 millió forint. A kitöltők fele 1 millió forint alatti összegű felújítást tervez, míg a másik fele e feletti összeggel számol. Előbbi a lakásfelújításoknál, utóbbi pedig a házak renoválásánál jellemzőbb.
A rendelkezésre álló anyagi források tekintetében megosztottság tapasztalható: a felújítást tervezők vagy a teljes összeggel rendelkeznek, vagy erősen forráshiányosak. A megkérdezettek 58 százaléka teljesen önerőből állja a munkálatok költségeit. 42 százalék pedig azok aránya, akik nem rendelkeznek a tervezett összeg 100 százalékával. Ők jellemzően saját bevallásuk szerint mindössze a szükséges összeg 15-40 százalékával rendelkeznek.
Áremelkedéssel és hosszabb határidőkkel számolnak a szakemberek
A vállalat a 2021. január és április közötti időszak trendjeiről egy másik kutatás során megkérdezte a kivitelezőket is. Ez a minta mérete alapján nem tekinthető reprezentatívnak, a lakossági lekérdezésből és az újHÁZ Centrum számaiból nyert tapasztalatokat azonban visszaigazolja.
A megkérdezett kivitelezők szerint jelentős áremelkedés és hosszabb határidők jellemzik most a piacot. A szakemberek száma véges, ezért amikor a keresleti oldalon, részben a támogatások bevezetése miatt nagyobb a megbízói igény, azt csak a vállalási határidők kitolásával tudják lereagálni: a legtöbb kivitelező már csak 3-8, esetleg még több hónappal előre tud feladatokat elvállalni. Tendencia az is, hogy már valamivel gyakrabban (54,3 százalékban) keresnek építőanyagot a felújítási munkálatokhoz, mint új építkezésekhez (45,7 százalék). A kivitelezők szerint a hazai piac további sajátossága, hogy jelentkezik némi regionális egyensúly eltolódás is: bár nem minden régióban van kapacitáshiány, a mesterek nem túl mobilisak.
A szakemberek többségének véleménye alapján jelentősen emelkednek a munkadíjak. A válaszadók 46 százaléka esetében ez 11-30 százalékos drágulást jelent. Csökkenést vagy stagnálást kevesen jeleztek (összesen 23 százalék).
Az újHÁZ Centrum kutatásában arra is kíváncsi volt, hogy a kivitelezők milyen vásárlói attitűdökkel találkoznak. A felmérés szerint az ügyfelek leginkább a szakemberek munkadíján próbálnak meg csökkenteni, de fontos számukra a megfelelő ár az alapanyag tekintetében is. A partneri tapasztalatok alapján a megbízók a csempékre és burkolatokra a leginkább árérzékenyek, ezek beszerzését a szakemberek 63 százaléka szerint a vevők közvetlenül maguk szeretik végezni.
Dr. Rázsóné Szórády Csilla szerint a felújítási kedv jól érzékelhető a szektor különböző szereplői számára is, és a nemzetközi folyamatoknak arra kell sarkallnia a hazai szereplőket, hogy előre tervezzenek:
„A 2020-2021-es időszakról összességében elmondható, hogy a kereskedelmi forgalomban az áruhiányt egy ideig ellensúlyozta a kereslethiány, vagyis kimerülőben voltak az új építkezések. Ám, ahogy kibontakoztak az új kormányzati ösztönzőcsomagok, megfordult a hosszabb távú piaci trend is, a rendelésállományok pedig növekedésnek indultak. Az újHÁZ Centrumnál igyekeztünk preventív módon kezelni a fennálló helyzetet és előre tervezni a változásokkal: a kereskedéseinket időben felkészítettük az alapanyag és gyártási kapacitáshiány okozta várható áruhiányra és javasoltuk számukra, hogy hozzánk hasonlóan a folyamatos áruellátás biztosítása érdekében növeljék a készleteiket. Mindemellett igyekeztünk ebben az időszakban is alternatív beszállítókat keresni, ezzel időben biztosítva a hálózatunk alapanyag-ellátottságát” – tette hozzá az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.
Az újHÁZ Centrum tavaszi Trendriportja ide kattintva megtekinthető.