Csökkent az utóbbi egy évben a lakásvásárlást tervezők száma: a magyarok 12 százaléka venne egy éven belül lakóingatlant, szemben a tavalyi 16 százalékos aránnyal. A gyermekesek körében viszony minimális csökkenés, gyakorlatilag stagnálás látható, idén a 18 százalékuk kalkulál egy éven belül lakásvásárlással, egy évvel korábban ez 19 százalékukra volt igaz. A nem gyermekesek körében 15 százalékról 10 százalékra esett vissza a lakásvásárlási kedv. Nőt a befektetési céllal lakásvásárlással számolók aránya, az egy évvel korábbi 13 százalékról 17 százalékra. Ebben szerepet játszik az albérletárak lendületes növekedése, valamint az is, hogy sokan a bizonytalanabb gazdasági környezetben biztos menedékként tekintenek az ingatlanokra.
Van tartaléka a magyar lakáspiacnak, annak ellenére, hogy a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet, az infláció megugrása, az ahhoz köthető kamatemelések miatt dráguló lakáshitelek kedvezőtlenül befolyásolják a költözési kedvet. Ahogy arra számítani lehetett, a lakástámogatások szerepe megnőtt - derül ki az ingatlan.com és a Reacty Digital online reprezentatív kutatásából.
Kézzelfogható az óvatosság
A kutatás eredményei szerint a magyarok 12 százaléka tervez lakást vásárolni egy éven belül, ami csökkenést jelent az egy évvel korábbi 16 százalékos arányhoz képest. Ugyanakkor a gyermekes háztartások 18 százaléka vásárolna lakást tizenkét hónapon belül, ami az egy évvel korábbi 19 százalékhoz képest minimális visszaesést, lényegében stagnálást jelent. A gyermektelen válaszadók esetében 10 százalékra csökkent az éven belül lakásvásárlást fontolgatók aránya a tavaly májusi 15 százalékról.
“Egyértelműen látszik az óvatosság a felmérés eredményeiből. A korábbinál, azaz a járvány előtti stabil gazdasági kilátásokkal szemben most változékonyabb környezetre, áremelkedésre számítanak sokan, ezért egyelőre inkább kivárnak. Az infláció emelkedése miatt kamatemelési ciklusba kezdett a Magyar Nemzeti Bank, így a lakáshitelek is drágulnak. Már az év elején számítani lehetett arra, hogy éppen ezért a kedvezményes kamatozású, támogatott lakáshitelek szerepe felértékelődik. Ezzel is magyarázható, hogy a gyermekesek körében a lakásvásárlási kedv alig változott.” - értékelte a felmérés eredményeit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Amellett, hogy a költözési kedv csökkent, és a lakóingatlanok ára emelkedik, a lakáskiadással elérhető hozam pedig mérséklődött. Ennek ellenére az egy évvel korábbi 13 százalékról 17 százalékra nőtt az idén a befektetési céllal vásárlást tervezők aránya. Vagyis a lakásvásárlással kalkulálók majdnem ötöde befektetésben, azaz lakáskiadásban gondolkodik. “Ez a növekedés köszönhető egyrészt annak, hogy az elmúlt hónapokban lendületesen emelkedtek a bérleti díjak a kínálati piacon, másrészt annak, hogy sokan biztonságos befektetési menedéknek tartják az ingatlant, bizonytalan gazdasági időszakban” - tette hozzá Balogh László.
Mindent visznek az ingatlanhirdetési portálok
A legtöbb lakáseladást tervező tulajdonos ingatlanhirdetési portálokon keresztül találná meg vevőjét. A kutatás szerint ugyanis a lakáseladók több mint 60 százaléka ingatlanhirdetési oldalra töltené fel ingatlanát, 43 százalékuk pedig ingatlanközvetítőt is bevonna az értékesítésbe.
Még magasabb az ingatlanhirdetési portálokba vetett bizalom azok körében, akik az eladásból befolyó összegből továbbköltöznének. A lakáseladást és -vásárlást is tervező válaszadók 80 százaléka ugyanis ingatlanhirdetési portálon keresztül értékesítené lakóingatlanát.
A sajtóközleményben idézett online reprezentatív kutatást az ingatlan.com megbízásából a Reacty Digital készítette 1000 fő megkérdezésével 2022 májusában.