A szomszédunkban zajló háborús helyzet és az ebből fakadó gazdasági bizonytalanság újra előtérbe hozta a csökkenő ingatlanárak többek által hőn áhított várakozását. A Duna House elemzésében a jelenlegi helyzetet és várható következményeit vizsgálja. Érdemes-e várni az ingatlanvásárlással? Mi várható idén a lakáspiacon? Tények és tévhitek az ingatlanpiacról.
Jelenlegi helyzet
A február végén kitört háború híre az ügyfelek minimális részénél okozott, általában átmeneti bizonytalanságot. A Duna House hálózata által regisztrált vevők és leglátogatottabb ingatlanközvetítői portál, a dh.hu látogatottsági adatai alapján az előző évek adataihoz képest jelentős változás nem mutatkozik. A legfontosabb mutatóban, az adásvételek számában szintén nincs érdemi különbség az előző évhez képest. Idén március 15-ig a Duna House becslése alapján Magyarországon 30 800 adásvétel zajlott, a tavalyi év ugyanezen időszakában 32 065 tranzakció történt a vállalat becslése alapján, így a különbség mindössze 4%. Az ingatlanközvetítő vállalat piaci tapasztalatai alapján az otthonteremtési, lakhatási célú adásvételek esetében értékelik újra a jelenlegi helyzetet az eladók és vevők egyaránt, de ezek jellemzően csak lassítják és nem hiúsítják meg a folyamatot. A tranzakciók másik jelentős hányadánál, a befektetői lakásvásárlásnál azonban növekvő érdeklődéssel és aktivitással találkoznak az értékesítők: a megugró infláció elől keresnek menedéket a befektetők.
Várható változások
A kínálati oldalon tartós infláció esetén az alapanyagárak emelkedése jelentősen ronthatja az újépítésű szegmens versenyképességét, a drágulást csak részben tudják majd érvényesíteni az árakban. Így az újépítésű projektek tekintetében szűkülés várható, a jelenleg futó projekteket általában befejezik a fejlesztők, de az újabb beruházások bejelentésénél várhatóan körültekintőbbek lesznek. Az ingatlanok előállítási költsége ugyanakkor várhatóan nem fog csökkenni: az alapanyagárakat nemzetközi, inflációs hatások vezérlik, a szűkös és dráguló munkaerő pedig további rugalmatlanságot jelent. Ebben a környezetben várhatóan el fognak távolodni egymástól az újépítésű és a használt ingatlanpiac árszintjei, a piacon így még erősebben fognak a másodpiaci (használtlakás) tranzakciók dominálni, amely a kereslet átrendeződéséhez is vezethet.
Az országra jellemző munkaerőhiány, minimálbér-emelés és általános béremelések következtében a magyar lakosság jelenleg megerősödve várja a változásokat. Az ingatlanpiacot jelenleg nagyon erős kereslet jellemzi, amely idén a még elérhető otthonteremtési támogatások és az egyelőre stabil vásárlóerőnek köszönhetően egész évben fennmaradhat.
Az ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti, amely az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét és esetleg elodázva a lakhatási célú lakásvásárlást a támogatásokkal nem érintett társadalmi csoportoknál. Az erős kereslet következtében azonban a Duna House nem számít a nominális árak csökkenésére. Az újépítésű árak jelentős emelkedése miatt várhatóan egyre több lakáskereső fog használt ingatlant vagy albérletet választani, ezzel megtámasztva a befektetői kereslet alapjául szolgáló bérleti piacot is.
Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok a finanszírozási oldalon okozhatnak nehézséget, de a Duna House Pénzügyek szakemberei szerint a hitelkamatoknál a 10%-os lélektani kamatszint eléréséig nem várható drasztikus változás. Figyelembe véve a magas inflációs környezetet, amely várakozások szerint 7-10% közötti is lehet, még egy 10%-os hitel esetében is a reálkamat mindössze 0-3% között változhat. Ráadásul a magyar lakosság hitelkitettsége, kamat- és árfolyamkockázata sokkal egészségesebb szinten van jelenleg, mint a korábbi válságok idején.
„Az ingatlanpiaci és gazdasági folyamatok rendkívül összetett hatásait érdemes együttesen vizsgálni. A jelenlegi helyzetben szélsőséges elmozdulásokat nem látunk a keresleti és kínálati oldalon sem, így várhatóan nem változnak a piaci folyamatok. Továbbra is lakástípusonként és lokációként eltérő mértékben, de emelkedő, ritkább esetekben stagnáló lakásárakra számítunk a 2022-es évben. Az ingatlan az emberek legnagyobb értékű vagyontárgya, emiatt az ebben való árcsökkenés különösen érzékeny téma. Ezzel is magyarázható tehát, hogy az árak nagyon rugalmatlanok lefelé, általában felfelé sokkal gyorsabban reagálnak. Amennyiben a lakásárakkal kapcsolatos várakozásokhoz hozzávesszük a dráguló finanszírozási lehetőségeket, egyértelműen megmutatkozik, hogy nem érdemes várni a lakásvásárlással” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Bérleti piac
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan nagyon sok ukrán állampolgár érkezik hazánkba. Többségük fizetőképes, átmeneti albérletkeresőként jelenik meg a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. Ha piaci vonatkozásban vizsgáljuk a helyzetet, egy egészséges piaci mozgást idéz elő ez a hirtelen felmerülő bérleménykereslet, aminek nem lenne szabad gazdasági gondot okoznia. Az ukrán bérlők esetében is mindössze annyi a kockázat, mint mindenki másnál, de az eddigi tapasztalatok alapján, menekültként ők nem fognak visszaélni a helyzettel. A bérleti szegmensben a Duna House amúgy rendkívüli önzetlenséget tapasztal: cégek és magánszemélyek is segítenek a menekültek helyzetén és fogadják be őket átmenetileg az üresen álló lakásokba. A bérleti piacon hosszabb távon ezek a folyamatok kínálatszűkülést idézhetnek elő, amely a bérleti árak emelkedését jelentheti, amely közvetetten szintén ingatlanáremelkedéshez vezethet.