Az önkéntes pénztári megtakarítások összege hozzávetőleg 2000 milliárd forintot jelent, amiből a legfrissebb felmérések alapján 3-400 milliárd forintot fognak a magyarok ingatlan célra fordítani. Ennek egy része lehet a lakás- vagy telek vásárlás, de akár lakásépítés is, ahol az önerő kiegészítéseként szolgálhat az önkéntes nyugdíjpénztárban megtakarított összeg, ugyanakkor akár értéknövelő felújítási, korszerűsítési munkálatokba is vándorolhatnak a megtakarítások, amely szintén hosszú távon megtérülő beruházás lehet a megtakarító számára. Felújítás során ugyanakkor minden esetben utólagos finanszírozás történik, tehát a pénztártag előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően utólag kifizeti a költségeket. A felhasználást számlákkal kell igazolni (legfeljebb három alkalommal, tömbösítve), energetikai tanúsítvánnyal nem. A pénztári megtakarítás feltörésének lehetősége egy naptári évre szól, 2025. január 1-től, méghozzá a 2024. szeptember 30-i egyenleg figyelembevételével, melyről a pénztárak még az idei év végéig tájékoztatják az érintetteket. A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e.

A törvénytervezet szerint az alábbi korszerűsítési, felújítási munkákra/tételekre lehet majd adómentesen felhasználni az önkéntes pénztári megtakarításokat, ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint a lehetőségek a jogszabály megjelenésével még tovább bővülnek. 

• fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
• az épület külső szigetelése, beleértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang- és vízszigetelési munkálatokat,
• külső nyílászáró beépítése, cseréje,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése,
• klímaberendezés beépítése, cseréje,
• napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
• lakás helyiségeinek belső fal- vagy padlóburkolatának készítése, cseréje, felújítása,
• konyhai bútor vagy konyhai gép cseréje, beépítése,
• akadálymentesítési munka.

Az MNB eközben az adósságfékszabályok differenciálásával és a minősített fogyasztóbarát keretrendszer zöld szempontú felülvizsgálatával ösztönözné a zöld lakáshitelek igénybevételét, és ezzel a zöld fordulatot. A zöld lakáshitelek célja energiahatékony ingatlan építésének vagy vásárlásának támogatása mellett a meglévő lakóépület energiahatékony felújítása, korszerűsítése is lehet. A hitelképesség vizsgálata jelenleg a zöld hitelek esetében is a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató előírásnak megfelelően történik: amennyiben a hitelfelvevők igazolt nettó jövedelme 600 ezer forint alatti, akkor a zöld hitel havi törlesztő részletének (és az esetlegesen már meglévő hitelek havi törlesztésének) bele kell férnie a jövedelem 50%-ába. 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó jövedelem esetén ez az arány 60%.

Az előzetes bejelentések szerint ezen szabályok tekintetében azonban várhatók könnyítések. Ugyanakkor a zöld szempontok felülvizsgálata jelentheti új kritériumok bevezetését a fogyasztóbarát termékeknél, mint például az energiahatékony ingatlanok előnyben részesítését a hitelbírálatnál vagy akár az energiahatékonyságot célzó felújítások támogatását kedvezőbb feltételekkel.

„A pénztári megtakarítások és a zöld hitelek kombinációja így még ideálisabb finanszírozási forrást jelenthet nagyobb volumenű felújításokhoz, vagy komplexebb energiahatékonysági beruházásokhoz. Az MNB által ösztönzött zöld lakáshitelek és a kedvezőbb elbírálás az adósságfék szabályozásban további lökést adhatnak az energiahatékony felújításoknak és a magyar lakásállomány korszerűsítésének. A munkálatokkal kapcsolatos kisebb kiadások fedezését támogathatja még a SZÉP-kártyán lévő egyenleg felének átmeneti lakásfelújítási célú felhasználása is, mely intézkedés részletei szintén kidolgozás alatt vannak” – mondta Korponai Levente, a money.hu vezetője.

Lakásvásárlásokat tekintve, ha valakinek éppen a nyugdíjpénztári megtakarításának megfelelő összeg hiányzik az önerőhöz, érdemes megfontolni majd annak feltörését. Ugyanakkor mivel az átlagos megtakarítás 2 millió forint körül van, a money.hu szakértői szerint hasonló eséllyel a lakások korszerűsítésébe is vándorolhatnak az így megtakarított összegek.

„2025-ben minden eddiginél több lakás korszerűsítésére és felújítására kerülhet sor, ami természetesen az ingatlanok értékét is növeli. Budapesten a felújított házak 23%-kal, a lakások 28%-kal érnek többet a felújítandóknál, a vármegyeszékhelyeken pedig még ennél is nagyobbak a különbségek: felújított lakásoknál 38, házaknál pedig 53%-os. Egyébként az arra jogosultak számára kiváló lehetőség lehet felújításra az Otthonfelújítási Programban való részvétel is, de természetesen itt meg kell felelni a program feltételeinek” – tette hozzá Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.