2022 első negyedévében folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése az Intrum és a GKI mutatója alapján. A lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke az előző negyedévhez képest 2 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 16 százalékos növekedést láthatunk – utóbbi oka, hogy tavalyi első negyedév volt a koronavírus-járvány okozta recesszió mélypontja. A lakosság fizetőképessége tehát nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után, bár még kicsivel alatta van a 2019-20-as szintnek: 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt, az idei első negyedéves értéke 45,24 pont.

Az elmúlt időszakban az állam szociális kiadásai (nyugdíjemelés, adócsökkentés) jelentős mértékben javították a fizetőképességet, miközben kihívást jelentett a magas infláció és a lakásárak emelkedése. A friss számokban még kevéssé mutatkozik meg az Ukrajna elleni orosz offenzíva hatása; az Intrum előrejelzése szerint év végéig a háztartások jobban megérezhetik a háborús helyzet gazdasági következményeit.

„A háború kimenetele, sőt kiterjedtsége beláthatatlan, így nehéz megjósolni, milyen következményei lehetnek a lakosság pénzügyeire nézve” – mondta Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója. „Amiben biztosak lehetünk, az az, hogy jelentősen lassulni fog a gazdasági növekedés dinamikája. Ennek nemcsak a háború az oka, hanem már korábban létező folyamatok, például a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg. Ezek az állami és piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik, így 2022-ben várhatóan romlik a háztartások pénzügyi helyzete.”

Az Intrum fizetőképességi indexe alapján hagyományosan előre jelezhető az éves GDP-növekedés is. A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben és 2021 egészében is 7,1 százalékkal növekedett, behozva a járvány alatti visszaesést. Az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalanságot hoznak és a magyar gazdaságra is kihatnak.

„Az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés” – mondta Deszpot Károly. „Utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll – a növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék áremelkedéséhez. Emellett a hatósági árazás miatti különbözetet a költségvetésből fedezzük, azaz az energiaárrobbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is.”

Az Intrum fizetőképességi indexről

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el az Intrum fizetőképességi indexet, mely a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az index elkészítéséhez főkomponens-analízis módszertanát használtuk fel, melyet az úgynevezett PCA adatredukciós módszertannal végeztünk. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2004 óta ISO minőségbiztosítási rendszert működtet. A minőségbiztosítási rendszer elemeként folyamatosan felülvizsgáljuk és auditáljuk a különböző projektjeinket.

Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal. Továbbá olyan változókkal is együtt mozog, mint a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta és a bruttó hitelállomány nagysága – utóbbi kettővel ellentétes irányban. Ebből adódóan az index képes megragadni a gazdasági konjunktúrát, valamint a hitelvolumeneken keresztül a lakosság fizetőképességének javulását vagy romlását.