2023 első negyedévében megállt a negatív trend a magyar lakosság fizetőképességét illetően, január és április között kissé javult a háztartások pénzügyi helyzetét mérő Intrum Fizetőképességi Index (IFI). A családok fizetőképességét jelző mérőszámot az Intrum és a GKI adatai alapján számítják minden negyedévben olyan tényezők alapján, mint a foglalkoztatottság, a jövedelmek vagy az áremelkedések.

Az első három hónap átlagát számolva a fizetőképességi index 6,51 ponton állt az első negyedévben. Ez magasabb, mint a tavalyi utolsó negyedév indexe (2,23), de még bőven elmarad az azt megelőző hónapoktól. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a lakosság fizetőképesség több mint 85 százalékkal csökkent. Utoljára 2014 elején volt hasonló a lakosság pénzügyi helyzete, 2014 és a tavalyi év vége között folyamatosan magasabb volt a fizetőképesség.

„Az első negyedéves javulás főként a világgazdasági folyamatoknak köszönhető” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „2023 elejére csökkent a globális vagy Európa-szintű energiaválság és recesszió esélye, valamint jelentősen csökkent a negyedévben az energiahordozók és más nyersanyagok ára, és a világpiacokat megnyugtatta, hogy Kínában sikerült megállítani a Covid újabb hullámát.”

Üveges Judit elmondta, hogy Magyarországon van néhány speciális körülmény, ami miatt kevésbé tudunk profitálni a pozitív világgazdasági folyamatokból. Ezek között említette a magas külkereskedelmi hiányt, az államkassza magas külső adósságait és Magyarország romló nemzetközi megítélését, amelynek egyik következménye például az EU-s források csökkenése. Hozzátette azt is: „A recesszió elkerülhetőségének fontos tényezője volt, hogy az EU jelentősen csökkentette függőségét az orosz energiahordozóktól, azonban Magyarország ebből kimaradt.”

Az Intrum és a GKI elemzése szerint a következő hónapokban folytatódhat a lakossági fizetőképesség romlása. Ezt jelzi az is, hogy 2022 utolsó negyedévében csökkent a látra szóló banki betétállomány, mivel az infláció miatt többe kerül az azonos fogyasztás fenntartása. Mindez a nemteljesítő hitelállomány növekedéséhez is vezethet a következő 2-3 negyedévben, amihez hozzájárulhat az árstopok eltörlése júliusban.

Az IFI hagyományosan előre jelzi a negyedéves GDP-adatot is – az elmúlt két negyedévben a magyar gazdaság technikai recesszióba került, míg éves szinten növekedést könyvelt el. Az idei első IFI-adat alapján a technikai recessziónak vége lehet, az viszont valószínű, hogy 2022 elejéhez képest még így is zsugorodott a magyar gazdaság. A most látható adatok alapján a második negyedévben még nem indul újra a GDP-növekedés, erre legkorábban a harmadik negyedévtől lehet majd számítani.