Egyetlen év alatt 4 ezer milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, a rövid kötvényalapokban már 2,5-szer annyi pénz van, mint tavaly nyáron. A lakosság felfedezte ezeket a befektetéseket a magas infláció miatt. A legkedveltebb alapok 10 százalék körül hoztak az év eleje óta - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Mentik a pénzüket az emberek a magas infláció elől, és ennek a tendenciának a legnagyobb nyertesei Magyarországon a befektetési alapok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az első félév végén 13 522 milliárd forint volt már ilyen konstrukciókban, egyetlen év leforgása alatt nagyjából 4 ezer milliárd forinttal nőtt az állomány. Ennek egyik oka az árfolyamok emelkedése volt, de a gigantikus volumenű tőkebeáramlás is szerepet játszott benne. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint az idei első hét hónapban csaknem 2 ezer milliárd forintnyi friss pénzzel gyarapodott az alapok állománya.
A lakosság számít a legnagyobb befektetésijegy-vásárlónak, az alapok iránti kereslet egész évben rendkívül magas volt. Az első negyedévben csak 500 milliárd, a második negyedévben további 632 milliárd forintért vettek a háztartások befektetési jegyeket. A háztartásoknál lévő befektetési alapok állománya ennek köszönhetően először lépte át a 8 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 8122,5 milliárd forinton tetőzött.
Az infláció megmozgatta a lekötetlen pénzeket
Az is jól látszik a statisztikákból, hogy sokan vásárolhattak befektetési alapokat a meglévő készpénzállományukból vagy bankszámlájukról, ráébredtek ugyanis arra, hogy a jelenlegi infláció idején nagy hiba nem kamatozó eszközben tartani a megtakarításokat. Az alapok iránti kereslethez júniusban hozzájárulhatott a kamatokra és hozamokra kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) bevezetése is, ezt ugyanis a júliustól végrehajtott befektetésekre kell megfizetniük a magánszemélyeknek. Azok viszont, akik még június végéig vásároltak befektetési alapokat, megússzák ezt a sarcot.
A kamatként adózó jövedelmekre is kiterjesztett közteher bevezetése nem riasztotta el a befektetőket, júliusban is került friss megtakarítás az alapokba, ráadásul nem is kevés: a Bamosz adatai szerint megközelítette a 290 milliárd forintot. Ez elmarad ugyan a júniusitól, de az idén a második legerősebb hónapnak számít.
A legtöbb pénz a rövid kötvényalapokba került, ez a legnagyobb alapkategória is egyben, csaknem 3200 milliárd forint volt a félév végén ilyen konstrukciókban az MNB adatai szerint, ez a két és félszerese a tavaly júniusinak. Ezek az alapok egy év alatt nagyjából 15 százalékos hozamot értek el, és csak az év eleje óta a többségük 10 százalék fölötti pluszban jár - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető elemzője.