Gombamód nőnek a magyar vagyonok, de ez részben csak illúzió

Bár újabb történelmi csúcsot döntött idén januárban Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona, és folytatódott a legfelső vagyoni réteg 2010 óta tartó gazdagodása is, a pénzügyi tudatosság alig javult idehaza. Erre utal legalábbis, hogy az elmúlt 10 évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad. Sokan csak statisztikailag lettek tehetősebbek, ingatlanaik drágulása lévén, a valódi jólét azonban továbbra is kevesek kiváltsága - állapítja meg a Blochamps Capital legfrissebb, nemzetközi és hazai tendenciákat elemző Wealth Management Portréja, amelyből az is kiderül: újabb ezermilliárd forinttal gyarapodhat ebben az évben a privátbankok által kezelt vagyon Magyarországon.

A történelemben példátlan mind a jelenlegi leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, mind pedig a vagyonfelhalmozás ütemének elsöprő dinamikája. Bár Magyarországon a teljes lakossági vagyongyarapodás folytatódott tavaly, a legtehetősebbek sokkal gyorsabban gazdagodtak, mint az alsóbb vagyondecilisek tagjai.

“A háztartások bruttó klasszikus pénzügyi vagyonának mérete 2021. december 31-re elérte a 43.185 milliárd forintot, azaz 4.867 milliárddal, 12,7 százalékkal nőtt egy év alatt. A nettó általános pénzügyi vagyon pedig újabb történelmi csúcsot döntött, és meghaladta a 62.400 milliárd forintot. Továbbra is azt látjuk azonban, hogy ebből a folyamatból elsősorban a a 9. és a 10. vagyondecilishez tartozók profitálnak. Magyarországon a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a legfelső vagyondecilis, azaz a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a 398 ezer háztartás birtokolja például a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát“ - hívja fel a figyelmet Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég ügyvezetője.

Szerinte fontos leszögezni, hogy több millió háztartás gazdagodása csupán az ingatlanok felértékelődésének következménye - hiszen Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas a saját tulajdonú lakások, házak aránya. “Azaz relatív győzelem ez. Statisztikailag valóban egyre többen és egyre többet mondhatnak vagyonösszegben magukénak, a valódi jólét azonban továbbra is kevesek kiváltsága” - teszi hozzá Karagich István.

Brutális növekedés, egyedülálló piaci potenciál

Nincs ez másként világszinten sem, hiszen 1995 óta a vagyonrétegek felső egy százaléka 19-szer többet tudhat magáénak gyarapodásában, mint az emberiség legkevésbé tehetős 50 százaléka. Negyed évszázad alatt a bolygó lakosságának alsó vagyonfele a globális növekedésnek csupán ötvenedét tudhatta a magáénak. Mindeközben a leggazdagabbak a teljes vagyonnövekedés 38 százalékát zsebelték be.

“Érdekes adat a hazai vagyonosok mennyiségéről, hogy Magyarországon a privátbanki ügyfélszámlák száma tavaly lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt vagyon több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7000 milliárd forint főlé nőtt ez idő alatt. Idén pedig újabb ezer milliárddal nőhet ez a vagyontömeg“ - figyelmeztet Karagich István. A Blochamps prognózisa szerint 2024 végére eléri az 5 ezret azon magyaroknak a száma, akik legalább egymilliárd forint fölött rendelkeznek. A dollármilliárdosok száma addigra 3-ról minimum 7-re nő, a 300 millió forintnál gazdagabbaké pedig 13 ezerről 20 ezerre bővül.

Hol marad a pénzügyi tudatosságra ébredés?

Az általános gazdagodás azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzügyi tudatosság növekedésével, sőt.

“Miközben az infláció rég nem látott magasságokban szárnyal, tavaly a magyar lakosság banki betétállományának és készpénztulajdonának együttes összege 14.824 milliárd forintról 16.883 milliárdra duzzadt. A készpénzben, folyószámlákon és lekötött betétben álló összegek aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül 2010 óta 49 százalékról csupán 47 százalékra csökkent. Látra szóló betétekben fekszik a vagyonok csaknem negyede, 12 és 14 százalék közötti a készpénz, a befektetési jegyek és a különféle biztosítások aránya. Elenyésző a rövid lejáratú kötvények (2,6 százalék) és a tőzsdei részvények (3,6 százalék) aránya is. Bíztató ugyanakkor, hogy a lakosság már 9.179 milliárd forinttal finanszírozza a költségvetést hosszú lejáratú állampapírok birtoklásával, míg ez az eszközosztály 2010-ben még csupán 969 milliárd forintot vonzott” - teszi hozzá Karagich István.

A Blochamps vezetője szerint nem csak a lakosságon múlik azonban, hogy nem jönnek létre kellően komplex befektetési portfóliók: a bankok sokáig nem fektettek elegendő energiát abba, hogy kellően szofisztikált értékajánlatokat tegyenek, és mélységeiben megismerjék ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik szokásait, lehetőségeit. A verseny és a digitalizáció azonban új kapukat nyit, melyeknek egyértelműen az ügyfelek lesznek a nyertesei. Ehhez azonban mélységi ügyfélprofilozásra lesz szükség szektorszerte és nem csupán a privátbanki, hanem a magas prémiumszegmensben is.

A Blochamps Capital éppen ezért most arra készül, hogy nyári publikálással újabb hiánypótló felmérést készítsen, ezúttal a külföldön élő fiatalok - a jövő vagyonosainak - bevételi lehetőségeiről, megtakarítási, befektetési szokásairól, öngondoskodási terveiről és az ezeket megalapozó karriertervekről.

Hirdetés átugrása →