A tőzsde veszélyes üzem. Persze többnyire hegymenet jellemzi, de aztán időről időre jön egy nagyobb krach. Így volt ez az utóbbi bő három évtizedben is: 1987 októberében a fekete hétfő, amikor egy nap alatt 22,6 százalékot esett a New York-i tőzsde, aztán annak folytatása, jó 10 év múlva az 1998-as ázsiai és orosz válság, a dotcom lufi 2001-es kipukkadása, majd a 2018-as pénzügyi válság.

Nem véletlen, hogy a rekord hosszú, 2009-től tartó egy évtizedes tőzsdei erősödés után egyre többen úgy gondolták, itt az ideje egy újabb nagy zuhanásnak. És vártak, csak vártak, míg 2020 elején tényleg indult a lejtmenet. A világ történetében eddig sosem tapasztalt világjárvány és az erre válaszul bevezetett világméretű lezárások okozták. Február közepén még csúcson voltak a tőzsdemutatók, aztán bő egy hónap alatt minden tőzsde bezuhant, a mérvadó amerikai S&P index majdnem 30 százalékot esett.

Szinte megállt az élet, a céges profitok, -kilátások sosem látott mértékben estek sok szektor esetében, de a zuhanó repülőt a kormányok és a jegybankok összefogása hihetetlenük gyorsan felrántotta. Eddig példátlan mennyiségű pénzt öntöttek a piacra, ennek jelentős részét az állampolgároknak kiosztva különböző támogatások, például stimulus csekkek vagy éppen a német típusú munkanélkülitámogatás-szerű kurzarbeit révén.

A lakosság pedig részben nem tudta ezeket a pénzeket elkölteni, hiszen nem lehetett utazni, szórakozni, de sokszor még kocsmába járni sem, részben pedig a bizonytalan helyzetben nem is merte. Így inkább befektette, vagy mondhatjuk úgy is, hogy elkezdett vele játszani a tőzsdén, hiszen a sportfogadás megszokott terepén nem tudott, mert az is leállt.

De nemcsak hogy fogadni nem lehetett sporteseményre, sportesemények sem voltak, ahogy hosszú hónapokig szórakozni sem nagyon lehetett menni, utazni sem, de még új filmeket nézni sem. Unatkoztak az emberek, főleg a fiatalabbak, így sokan közülük új szórakozást is találtak a tőzsdézésben. Az amerikai lakosság aktivitása erőteljesen nőtt, húsz év óta nem szálltak be annyian a részvénypiacra, mint tavaly az első lezárások idején.

Újra indult a hegymenet

A tavaly tavaszi, fejenkénti 1200 dolláros stimulus csekkek jelentős része a tőzsdén landolt. Gyorsan alkalmazkodtak az új világhoz a brókercégek is. Lementek a jutalékok a nagy versenyben, és kínálnak ma már például töredékrészvényeket is, az olyan papíroknál, amelyekből még egy is túl drága egy kisbefektetőnek. Nagy sláger lett például a Robinhood kereskedési platform, ahol a felhasználók költségek nélkül vehetnek fel különböző pozíciókat.

Egyre több a millenials (ezredfordulón született) befektető, és a részvényvásárlási attitűd is alapvetően változik. Míg régen azért jellemzőbb volt az, hogy némi tájékozottságra igyekezett szert tenni az is, aki éppen elkezdte a tőzsdézést, utánaolvasott, figyelte a piacot egy ideig, most sokkal inkább a pillanat hevében döntenek a fiatal újoncok, népszerű nevükün az avokádók. Megjelentek a közösségi média és az influencervilág önjelölt prófétái is, akik nyomában hatalmas tömeg kezdett megjelenni „játékosként”.

Mindezeknek köszönhetően 2020 nem úgy fog bevonulni a történelembe, mint a covid miatti nagy esés éve, sokkal inkább mint a példátlan feltámadásé. A nagy esésből ugyanis brutális mértékű emelkedés lett, szinte minden elképesztő mértékben drágult áprilistól 2020 végig. Ma ott tartunk, hogy az S&P index 25 százalékkal a pandémia előtti szint felett van, de az igazi sztárok, a nagy tech papírok – Apple, Facebook, Amazon, Google – ennél is sokkal látványosabb erősödést produkáltak: 50 százalék körüli részvényárfolyam-növekedést a pandémia előtti csúcshoz képest.

És akkor az új idők új sztárjairól például a Tesla és Bitcoin párosról még nem is beszéltünk! Egy év alatt majdnem megötszörözték árfolyamukat. A nagy pánik után hihetetlen optimizmus lett az úr – aki bátran vett, az nagyot nyert. Hiába, a zeitgeist mostanában már csak ilyen, a legdivatosabb dolgok rakétaszerűen lőnek ki.

Fordulatra fordulat

Most már csak az a kérdés, mi jöhet egy ennyire fordulatos, hihetetlen év után. A pénzbőség várhatóan idén is marad, a jelenlegi állás szerint a koronavírust nagy eséllyel sikerül legyőzni, előbb-utóbb mindenki visszatalál a régi életéhez, és nőnek a profitok is, behozva az eddigi lemaradást. Nagy eséllyel a szép új világ kitart 2021-ben a gazdaságban, ennek ellenére az utóbbi hónapok már nem mutatnak meredek részvényár-erősödést. Az Apple, az Amazon például lejjebb van, mint év végén, a Tesla pedig egyértelműen csökkenő trendbe fordult. De a Facebook és a Google is csak 20 százalék körüli pluszt tud felmutatni.

Egyre többen gondolják úgy, hogy küszöbön áll a fordulat, a járvány lecsengésével új kedvencek után kell nézni. Tavaly nyáron vagy ősszel még az úgynevezett növekedési, growth papírokról gondolták nagyon sokan, hogy velük lehet még nyerni. Ahogy mi is írtuk tavaly októberben: „Az igazi nyertesek pedig ismét a FAANG (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) részvények. A nagy ötös, akik sosem tudnak veszíteni. A digitalizáció megállíthatatlanul terjed, ők egyre erősebbek és hatalmasabbak, úgy tűnik, nincs is komoly politikai szándék, hogy szabályozzák őket. És miután piacukon nemcsak az USA-ban, hanem szinte az egész világon közel egyeduralkodók, mindig nyernek. Nyernek a világjárvány közepette, de valószínűleg akkor is felülteljesítők lesznek, ha annak vége lesz.”

Ma azonban már egyre nagyobb tábora van az úgynevezett value, érték típusú papíroknak. (Lásd keretes anyagunkat a 36. oldalon.) A gondolatmenet lényege, hogy a növekedési részvények esetében majd az idő igazolja, hogy nincs bennük annyi potenciál, mint ahogy most árazza őket a piac, és hosszabb távon ezért rosszabbul teljesítenek, mint a most alulértékelt value részvények.

Hogy mennyire lesz igazuk a value pártiaknak, abban nem mernénk állást foglalni, de talán nem is ez most a legfontosabb kérdés. Mert ugye azt, hogy milyen részvényt vegyünk, alapesetben megelőzi az a kérdés, hogy vegyünk-e most részvényt. Hiszünk-e abban, hogy a mostani árszinteken megéri, mert valamilyen belátható időtávon ezzel több pénzt keresünk, mint más befektetéssel. Vagy még ennél is primitívebben: mit gondolunk, fel- vagy lemennek a részvények tendenciájukban?

Mit hozhat 2021?

Ennek eldöntéséhez egy tényleg egyszerű háromtényezős modellt alkalmazun....

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy