A koronavírus-járvány miatt a  tőzsdéken olyan meredek árfolyamzuhanás volt 2020 márciusában, ami történelmi léptékben is meglehetősen ritka, ha nem is páratlan. Ám már áprilistól megtorpanásokkal tarkított, mégis eléggé stabil emelkedés vette kezdetét. Most, 2021 késő tavaszán is új történelmi rekordokat láttunk több fontosabb tőzsdén, bár a kisebb-nagyobb pánikok és visszaesések is eléggé gyakoriak. A piac alapvetően ideges, az árfolyamok „a félelem falán kúsznak felfelé”, mint már annyiszor a történelemben.

Magyarországon sok száz befektetési alap működik, a legizgalmasabbak és legkockázatosabbak az abszolút hozamú alapok és a tiszta részvényalapok. Ha egy szóban kellene összefoglalni, hogy mit csináltak ezek a befektetési alapok Magyarországon a kérdéses időszakban, akkor talán az lenne a legmegfelelőbb kifejezés, hogy ingadoztak.

Nyertesek és vesztesek

Nemcsak időben, a tőzsdeindexek hullámait követve, de az egyes alapok között is óriási volt a fluktuáció, bőven voltak közöttük nyertesek és vesztesek. Az abszolút hozamú alapok közül a legsikeresebbek másfél év alatt, 2019 október végétől 2021 április végéig negyven-ötven százalékos hozamot is elértek (nem évesítve). A 152 különböző befektetési jegy közül 59-nek sikerült két számjegyű, vagyis legalább tízszázalékos emelkedést elérnie. További 75 sorozat hozama szerényebb, egy számjegyű volt, de pozitív. Végül 18 olyan maradt, amelynek hozama negatív volt a kérdéses időszakban. (Forintosítva, tehát a devizában jegyzett sorozatokat forintra átszámolva.)

A 152 befektetési jegy nem súlyozott átlaghozama egyébként 8,1 százalékos volt, ez éves szintre átszámolva mindössze 5,3 százalék. Ami a hazai lakossági állampapírokénál ugyan valamivel magasabb, de ahhoz képest, hogy mekkora kockázatot kell vállalni ennek a befektetési kategóriának a választásánál, az eredmény valószínűleg nem tölti el örömmel az átlagbefektető szívét.

Különösen nem lesznek elégedettek azok, akik a sor végén látják az alapjukat. Vannak ugyanis olyanok, bár csak kevesen, amelyek tőkéjük 20, 30 sőt negyven százalékát is elbukták. Az egyik alap pedig mindössze a 2019 október végi szint 37 százaléka körül áll most.

A kockázat megmutatta igazi arcát

Mi lehet az oka ezeknek az óriási különbségeknek, a durván plusz 40 és mínusz 40 százalék közötti hatalmas szakadéknak? Az abszolút hozamú alapok kezelői gyakran kecsegtetnek azzal, hogy alapjaik rossz piaci körülmények között, vagyis eső részvénypiac mellett is pozitív hozamot tudnak elérni. Ezt úgy érik el, hogy shortolnak, vagyis eladási pozíciókat vesznek fel olyan befektetésekre, amelyek nincsenek a birtokukban. (Különböző opciós, határidős ügyletek, részvényindexekre kötött származékos ügyletek és még sok minden lehet a portfóliójukban.)

Ez jól végződhet akkor, amikor piac vagy az adott részvény, termék valóban lefelé megy. De nagy veszteség forrása lehet, ha a shortolt termék felfelé indul el. (Ezen alapult például a GameStop-részvényeket shortoló hedge fundok és más intézményi befektetők elleni kisbefektetői támadás is 2021 elején.)

Egy másik módja a veszteségek bekövetkezésének az lehetett, amint a grafikonon is látható a legalsó vonalon, ha valakit nagyon felkészületlenül ért a részvénypiaci zuhanás. Ha jelentős részvénykitettsége volt, vagyis komolyan áremelkedésre számított, esetleg származékos ügyletekkel még bőven száz százalék fölé is növelte ezt a kitettséget. Majd, amikor az árfolyamok lezuhantak, lezárta a pozícióit, és részvény nélkül vagy kevés részvénnyel csinálta végig az emelkedő szakasz nagy részét.

Ebben az esetben a részvényeken elvesztett veszteséget nem tudta kompenzálni az emelkedő szakasz áremelkedése, hiszen akkor már kevés részvény volt a portfólióban. A 2020 márciusi tőzsdekrach így örökre rányomja a bélyegét az alap teljesítményére.

 

A részvényalapok jobban teljesítettek

A részvényalapok hozamának átlaga sokkal jobb volt, közel húsz százalék; ez éves szinten 12,8 százalék. Lehet, hogy éppen azért, mert ebben a körben a shortolás vagy a származékos eszközök használata nem szokásos, a legtöbb alap a felfelé ívelő árfolyamokból is szépen kivette részét.

A legjobb sorozatok 50 százalék fölötti hozamot értek el, de nagyon sok, a 163 befektetési jegy sorozatból 97 (jóval több, mint az alapok fele) az olyan alap, amelynek hozama tíz százalék feletti. Pozitív, egy számjegyű hozamot ért el további 50 befektetésijegy-sorozat, és mindössze 16-nak kellett kisebb-nagyobb veszteséget elkönyvelnie ebben az időszakban. De inkább kisebbet: a maximum is csak 14 százalék esés volt.

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári lapszámában jeent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy