Pipec pedelec

Tudjuk, bringázni remek buli, mi most kipróbáltuk az egyre divatosabb műfajt, az elektromos rásegítésű pedelecet. A nagy emelkedő sem akadály ezzel már senkinek, az is bevállalhat komolyabb túrákat, aki nincs top fizikai állapotban, és így már a kevésbé edzett párunkat is magunkkal tudjuk vinni. Persze azért az ára ennek is megvan.

Két évvel ezelőtt egy Balaton-kerülésen történt, hogy az egyik emelkedőn úgy hagyott le egy biciklis, mint Porsche a Zsigulit. Persze előfordul az ilyesmi, de ami meglepő volt, hogy aki előzött, az nem egy versenyző volt profi géppel, nem is egy huszonéves, hanem egy nem éppen sovány és nem éppen fiatal hölgy. Hát ezt meg hogy? – fakadt ki belőlem. Pedelec! – szólt vissza nyugtatólag. Akkor határoztam el, hogy ezt egyszer én is kipróbálom.

Tekersz vagy nem?

Kezdjük azzal, hogy az elektromos kerékpárokon belül két fő csoportot különböztethetünk meg. Van az úgynevezett E-bike: ez olyan elektromos kerékpár, amely a pedál tekerése nélkül működik. Csak elfordítod a gázkart, és 250 watt alatti teljesítménynél, rendszám nélkül, máris indulhatsz. Olyan lehet, mint egy robogó, csak lassabb és csendesebb. Ez nem annyira tűnt vonzónak.

Az elektromos kerékpárok másik típusa a pedelec. (A szó a Pedal Electric-Cycle elnevezésből alakult ki.) Legnagyobb különbség az e-bike-okhoz képest, hogy villanymotorja csak a pedál tekerésével működik, csak ekkor segíti gazdáját a haladásban. Legtöbbször mégis a pedelecet értik a köznyelvben az E-bike megnevezés alatt.

Nos, most áprilisban sikerült alaposabban megismerkednünk, egy háromórás városi túra keretében. A Gellért hegy oldalában található Smile-Ebike bemutató túráján vettünk részt. Most indultak, az elektromos bicikli értékesítése mellett fő profiljuk a városi vezetett túra, bíznak benne, hogy előbb-utóbb visszatérnek Budapestre a turisták. A német Corratec kerékpárgyár és az osztrák My-Esel manufaktúra gépeit árulják, ez utóbbiak különleges favázzal készültek.

Nullától turbóig

Mi egy Corratec gyártmányú, E-Power Urban 28 AP5 12S nevű modellt választottunk, listaára 1 millió 188 ezer forint. Súlya sem csekély, 25,5 kiló, 250 wattos motorteljesítmény (Bosch motor) mellett. Fontos, hogy amikor nyolcfokozatú agyváltójával sebességet vált az ember, akkor ne tekerje a pedált. A rásegítés mértéke is állítható. Egy fel–le gomb segítségével választhatunk a nullától a turbóig tartó öt fokozat közül. A rásegítés 25 kilométer/óráig működik, de az európai szabvány szerint e felett már nem is biciklinek minősül a gép, és rendszám szükséges hozzá.

A Gellért hegyről a Naphegyen át indulva az első komolyabb emelkedő a Vár oldalában a Palota út, de sport fokozatban ez nekünk nem komoly próbatétel. Április utolsó napjaiban járunk, így gyakorlatilag turistamentes, és majdnem teljesen kihalt a Vár. Alig-alig találkozunk valakivel, amíg eltekerünk a Halászbástyáig, majd vissza Savoyai Jenő lovasszobráig, ahonnan a Sikló utcán gurulunk lefelé. Mondjuk a macskaköves részek nem a kedvenceink, de ez hagyományos bringával sem lenne az. Aztán végig Budán a Duna-parton, át a Margit hídon, Parlament, Bazilika, Andrássy út, Hősök tere.

Tényleg klasszikus turistaútvonal, lehet próbálgatni, hogy mikor mennyi rásegítés a komfortos. Tekerés közben nem tűnik zavarónak a 25 kilós súly, egyedül azt kell megszokni, hogy ha nem tekerünk, akkor rögvest megtorpan ....

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári számában jelent meg. Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy

Hirdetés átugrása →