Természetesen pezsgővel! De azért ne dőljenek hátra nyugodtan, ha tudták a választ. A kérdés ugyanis inkább az, hogy milyen pezsgővel? Amit a hazai polcokat ilyenkor eluraló pezsgődömping miatt nem is olyan egyszerű megválaszolni. Szigorúan szubjektív tippek köve tkeznek, de ezt tőlem megszokhatták.
Kezdjük azért az objektív tényekkel, és tegyük gyorsan tisztába a pezsgőkérdést. Nem csak egy fajta pezsgő létezik? Nos, nem bizony! Drága anyanyelvünk ugyan mindent pezsgőnek hív, ami bor és szénsavas – kivéve a fröccsöt –, de ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, akkor gyorsan rájövünk majd, hogy semmi sem az, aminek látszik.
Pezsgőnek hívjuk ugyanis a habzó- és gyöngyöző borokat is, ami ugyan szénsavas és bor, de a szén-dioxidot utólag juttatták a palackba. Ezekben az üvegekben jellemzően kisebb a nyomás, általában ezért vannak lezárva csavarzárral (mert lehet, ugyebár) és a hazai pezsgőkínálatban az olcsóbb szegmensben találkozhatunk velük. Ezek a legnépszerűbb „pezsgők”, mert legyenek bár csupán habzóborok, gyönyörűen lehet koccintani velük, ami valljuk be, minden pezsgőzés alfája.
Tipp: Külföldi palackokon a frizzante felirat is ezt a kategóriát jelöli általában. Ami a hazai szupermarketek kínálatát illeti, a Csányi Pincészet Villányból évről évre kiváló gyöngyöző rozét palackoz, fehér verzióban pedig az egri Juhász Pincészet Gyöngybora a friss, üde és pénztárcakímélő választás. Ha többet is megengedhetünk magunknak, akkor válasszuk Gere Attila Frici névre keresztelt habzóborát, akár fehér, akár rozé változatban.
Ha a pezsgőnkbe a buborék az erjedés során került, akkor már valódi pezsgőről beszélhetünk, de itt sem mindegy, hogy ez az erjedés a palackban ment végbe (amit leemelünk a polcról), vagy hatalmas koracél tartályokban. Utóbbi esetben a leleményes magyar borleíró nyelv „tankpezsgőkről” beszél, aminek semmi köze a lánctalpas fémszörnyekhez, pusztán az erjesztés helyét hivatott jelölni. Ilyen tankpezsgő – nem mindig, de általában – a Prosecco, ami ugyebár az Aperol Spritz alapja, de ezt nyugodtan helyettesíthetjük bármilyen hazai tankpezsgővel is. Ezek az italok már pezsgődugóval lezárt, fém kosárkával megerősített palackok, vagyis igazi pezsgőélményt nyújtanak, úgy is kell kibontani őket. Vigyázva, hogy a nagymama szeme és a feleségünk virágai megmaradjanak.
Tipp: Viszonylag kevés minőségi tankpezsgő van a piacon és azt sem a szupermarketek polcain kell keresnünk. Ha rám hallgatnak, akkor ezt a kategóriát a badacsonyi Laposa Pincészet pezsgőjével próbálják ki.
Ami a műfaj csúcsát, vagyis a palackban erjedt és érlelt pezsgőket illeti, érdemes tudni a következőket. Ha külföldi italról van szó, akkor a címkén a Champagne felirat minden esetben ilyen pezsgőt jelöl, ez kizárólag Franciaország Champagne nevű régiójából érkezhetett. Minden más francia pezsgő esetében (ha palackos erjesztésű az ital) a Crémant feliratot találjuk a címkén. Ezek nem minőségi kategóriák, pusztán az eljárást és a borvidéket jelölik (például: Crémant d’Alsace). A nagyvilágban számon tartott palackos erjesztésű pezsgők közül kiemelkedik még a spanyol (miket is beszélek, hisz katalán!) Cava, illetve az olaszországi Franciacorta. Mindkét név a címkén a palackos erjesztésre és a földrajzi eredetvédelemre is utal. Németországban egyszerűen a Sekt szó lesz a címkére írva, Magyarországon viszont a francia elnevezéssel különböztetik meg a palackos erjesztésű pezsgőket a többiektől. A Méthode Traditionnelle feliratot keressük a címkén, ha ilyen italt szeretnénk vásárolni, és készüljünk fel, hogy ebben a kategóriában kell majd a legmélyebben a zsebünkbe nyúlni.
Tipp: Ha magyar pezsgőre vágyunk, akkor az utóbbi évek pezsgő boomjának köszönhetően szinte zavarbeejtően széles a kínálat. A biztos pont......
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin decemberi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságárusoknál, vagy fizessen elő, most extra kedvezménnyel.
