Két autóval, öt emberrel kezdték több mint húsz éve, ma már 5 milliárdos árbevételű cég a Privát Húsfeldolgozó Kft. Ponekker László azonban a földön jár- sosem szabad túl nagyot álmodni, mondja, és egyre fontosabbnak tartja, hogy tudatosan menedzselje az utódlást.
A Tolna megyéből, Szekszárd mellől származó Ponekker László fiatalon megszerzett minden, húsiparhoz kapcsolódó végzettséget, elvégezte a szakmunkásképzőt, begyűjtötte a technikusi, a boltvezetői és a felsőfokú kereskedelmi áruforgalmi képesítést is. Kaposvárra azért került, mert a szekszárdi húsüzem még nem működött akkor, amikor pályáját kezdte. Három évig dolgozott húsipari alkalmazottként, majd a kereskedelemben, és megszerette a várost. 1992-ben alapították meg a céget, melyet 1995-től családi tulajdonú vállalatként működtetnek, hiszen feleségével együtt tulajdonosok. „Jó párost alkotunk, a szakmai oldalt én képviselem, ő pedig, mivel közgazdasági, pénzügyi és számviteli végzettségű, viszi a gazdasági ügyeket” – tudjuk meg a felállást.
Öt emberrel, két autóval alig 240 négyzetméteren kezdték a húsfeldolgozást, és akkor még elsősorban kistermelőktől vásárolták fel az árut. „Jókor kezdtünk bele- mondja Ponekker -, mert akkor még hiány volt a húsfeldolgozásban, és mindig azt néztük, mire van piaci igény.” A nyereség nagy részét mindig visszaforgatták, és nemcsak az üzem bővült, hanem egymás után nyitották a saját márkaboltokat. Ezek nemcsak az árbevétel szempontjából fontosak, legalább ilyen fontos, hogy építik a Privát Hús márkát, hiszen a vevők ezeken keresztül azonosítják a brandet.
„Mindig lépésről lépésre fejlődtünk, és ma is vallom, sosem szabad túl nagyot álmodni.”
Ma már négy húsboltjuk van Kaposváron, Privát Hús néven, és Ponekker büszkén mondja, hogy naponta mintegy 2500 vevőt szolgálnak ki. Az igazi áttörést egyébként a 2000-es év hozta el, nemcsak azért, mert a 75 fővel működő cég forgalma átlépte az 1 milliárd forintot, hanem azért is, mert ekkor kezdődött meg az új üzem építése zöldmezős beruházásként a Videoton ipari parkban. A legkorszerűbb technológiával megvalósított 1600 négyzetméteres üzem építését EU-s pályázati támogatás is segítette.
A családi vállalkozást tudatosan menedzselik, fiuk, aki most 33 éves és elvégezte a közgazdasági egyetemet, valamint az élelmiszeripari egyetemet, immár hat éve velük dolgozik. Hogy tapasztalatot szerezzen, megfordult egy hazai multinál és külföldön is. „Amellett, hogy igyekszik megtanulni a cégvezetést, a legújabb trendeket is beépíti a cég működésébe, hiszen nekünk a nagy multikkal is kell versenyeznünk” – mondja Ponekker. Lányuk egyébként szintén egy multinál dolgozik, Budapesten, beszerzési vonalon, és hamarosan érkezik a családba ezen az ágon is egy unoka. Majd dolgozni kell rajta, hogy a harmadik generáció is a húsiparban lásson fantáziát – ha még lesz akkor benne fantázia, mondja. A nagy multikkal egyébként összetett a viszonyuk, hiszen részben versenyeznek velük, részben pedig beszállítóik is.
Az áfacsökkentés pozitív hatással volt a teljes iparágra, fehérítette a gazdaságot, de a késztermékek áfája maradt a korábbi színvonalon, így ez még nem teljesen kerek történet, mondja Ponekker. Mindenesetre a világpiaci nyomott árak és az áfacsökkentés azzal a hatással járt, hogy 10 éve nem volt ilyen olcsó a sertéshús, mint most, így ez élénkíti a keresletet is. Egyre inkább komoly problémát okoz azonban a kellő minőségű munkaerő megtalálása. Ebből a szempontból fontos, hogy egy együttműködés keretében a Privát Hús foglalkozik szakmunkásképzéssel is. „Évente kettőnél több azonban nem marad itt a végzett diákok közül, mert elmennek külföldre – teszi hozzá Ponekker. – Ezer eurót könnyedén meg tudnak keresni, ezért nekünk is magasabb fizetést kell adni.” A kezdőknek is megadnak 160 ezer bruttó fizetést, a rutinos szakmunkások pedig bőven 200 ezer forint felett keresnek.
Ma már 20 autóval, mintegy nyolcszáz üzletbe szállítanak, éves árbevételük pedig eléri az 5 milliárd forintot. Sosem szabad túl nagyot álmodni, mondja Ponekker, de azért fejleszteni kell - teszi hozzá. Tervezik, hogy építenek egy új csomagoló üzemet, de egyelőre várják az ehhez illeszthető EU-s pályázatot. Fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást is, iskolák, óvodák és a helyi önkéntes tűzoltók támogatásán kívül a tao révén a látványsportokat támogatják. Elsősorban a vízilabdát, de emellett a kosárlabdát, a focit és a jégkorongot is.
Hozzászólások