Miért olyan nehéz leszokni a tévé előtti nassolásról, a környezetünknek is ártó dohányzásról, vagy miért ragaszkodunk és maradunk benne hosszú hónapokig egy rossz párkapcsolatban? Berögzült, káros szokásainkon változtatni nem egyszerű, de ha van hozzá megfelelő tájékozottság, motiváció és bátorság, akkor nincs lehetetlen!
Nap, mint nap meghozott döntéseink többségükben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok, csupán rutinszerű mozdulatok, szokások. Bár tényleg nehéz és sokszor kivitelezhetetlennek tűnik, hogy egy-egy rutinná vált viselkedésünktől/függőségünktől megszabaduljunk, valójában ahhoz is csak egy kis elszántság kell, hogy a változás elinduljon. Még a mostanihoz hasonló – a koronavírus-járvány okozta – nehéz időszakban is, amikor hosszú időre mindennapjaink részévé vált a bezártság, a szorongás és a bizonytalanság, és akár már csak a szociális érintkezés drasztikus visszaesése miatt is önkéntelenül szokásainkhoz menekültünk fogódzkodóként. De mikor kell, hogy felvillanjon bennünk a figyelmeztető piros lámpa, mikortól válik egy megszokás, egy napi rutin függőséggé?
Dr. Petke Zsolt, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa szerint a káros szokások és a függőség között az a különbség, hogy előbbiek rutinszerű cselekvések, utóbbiak a szorongás csökkentésének rosszul működő eszközei. Míg a függők az idő előrehaladtával egyre gyakrabban és nagyobb adagokban nyúlnak nem megfelelő eszközökhöz, vagy követnek káros viselkedésmintát – és ez egyre kevésbé csillapítja a feszültséget –, a káros szokások hordozói egy kis odafigyeléssel könnyen megszabadulhatnak tőlük, hiszen mindennapjaikat nem érinti jelentősen a változtatás.
A szakember hozzátette, bármilyen rossz szokásunkról is legyen szó, fontos, hogy elhiggyük, képesek vagyunk változtatni rajta, ha meghoztuk a döntést és kellően határozottak vagyunk, akár segítséggel vagy anélkül, de meg tudjuk csinálni. Ha pedig mégis azt érezzük, egy káros szokástól nem tudunk megszabadulni, akkor legalább próbáljuk meg csökkenteni az azzal járó ártalmakat. Egy stresszesebb időszakban például nagyobb kísértést jelenthet, hogy valaki elkezdjen dohányozni, az orvos ugyanakkor azt tanácsolja, ezt semmiképp se tegye, hiszen a szorongás időleges, ilyen módon történő csökkentésének a későbbiekben súlyos ára lehet! Elsősorban azoknál, akik hajlamosak a függőségre, tehát szorongó alkatok, problémát jelenthet a későbbiek során a leszokás.
Márpedig leszokni a fent példaként említett dohányzásról – a többi egyéb függőséggel egyetemben – valóban nem egyszerű feladat, ez a statisztikai adatokból is egyértelműen kiderül: a ma már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is, több mint egy milliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon pedig 2 millióan gyújtanak rá rendszeresen. Pedig egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített. A témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint ugyanis az égés és az égés során keletkező füst felelős elsősorban a betegségek kialakulásáért, e kettő számít az elsődleges veszélyforrásnak. A füstben keletkezett káros anyagok ráadásul a dohányzók környezetében lévőkre is ártalmasak. Ezért is lenne különösen fontos, hogy ha valaki esetleg egy kicsit nehezebb időszakon is megy keresztül, akkor se a cigarettát gondolja megoldásnak a feszültség levezetésére, és semmiképp ne kezdjen el dohányozni. Ha azonban esetleg már megtörtént és rágyújtott, mielőbb szokjon le e káros szokásáról!
„Nem árt tudni, hogy már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata25-30 év után is le lehet tenni a cigit, erre mindenki képes. Szükséges, hogy a függő lássa magában a potenciált. Személyre szabott megoldást kell választani, mert mindig az egyéntől függ, kinél mivel érhető el eredmény” – hangsúlyozta Petke Zsolt.
Az addiktológus azt tanácsolja, ha valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, mindenképpen kérjen segítséget a leszokáshoz. Ha valamilyen oknál fogva mégsem szokik le, akkor tájékozódjon, nézzen utána a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíváknak. „Fontos megvizsgálnunk azt, hogy vannak-e egyéb lehetőségek, amivel ugyan nem teljes mértékben, de jelentősen csökkenthetők az ártalmak, mindamellett, hogy természetesen a legjobb az lenne, ha senkinek semmilyen függősége nem lenne” – tette hozzá.
Az ártalomcsökkentés területén néhány éve a dohányiparban is változásokat látni. Az elmúlt évtized technológiai fejlődésének egyik eredményeként ma már elérhetőek füstmentes alternatívák. A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így lényegesen kevesebb káros anyagot szabadíthatnak fel a cigarettázáshoz képest. Fontos azonban, hogy bár számos különböző füstmentes technológia létezik, ezek hatása eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak, ezért sem árt, ha mindig a megfelelő, hiteles helyről tájékozódunk és utána olvasunk a rendelkezésre álló információknak.
Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Mivel a füstmentes technológiák használata során nem történik égés, nem keletkezik égéstermék sem, így a cigarettánál kevésbé ártalmasak lehetnek. Nem szabad megfeledkezni azonban arról a tényről sem, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint. „A füstmentes technológiáknál megjelenő ártalomcsökkentés nem egyenértékű a rá sem szokással és a leszokással elérhető egészségmegőrzéssel. Éppen ezért, aki nullára szeretné csökkenteni a kockázatot, az teljesen szokjon le. Ha pedig még el sem kezdte, akkor ne is tegye” – hangsúlyozta. Fontos tudni emellett azt is, hogy a füstmentes alternatívák hosszútávú hatása nem ismert, és ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) is hangsúlyozta, ezek nem leszokást segítő eszközök. Az ártalomcsökkentés legeredményesebb módja továbbra is természetesen az, ha tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától.
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.