Telt házzal, 450 befektés iránt érdeklődővel zajlott a budapesti Dürer Kertben az idei Lightyear Universe 2026. Az európai befektetési platform évente egyszer összegyűjti a magyar befektetői közösséget, és idén Martin Sokk társalapító-vezérigazgató, valamint az MNB, az OTP, a HOLD és a Budapesti Értéktőzsde szakértői egyetlen kérdést jártak körbe: tényleg változik-e az, ahogyan a magyarok a pénzükkel bánnak?
Az estét Martin Sokk nyitotta, és egy fontos mérföldkőre hívta fel a figyelmet: a magyarok rekordnak számító 25 százaléka, azaz minden negyedik ember már rendelkezik befektetéssel, a háztartások pedig 2016 óta először tartanak több pénzt befektetési alapokban, mint állampapírban. A Lightyear célja, mondta, egyszerű: több sikeres befektető Európában, és ebben Magyarország az egyik legfontosabb piac.
A Lightyear legújabb, 500 aktív magyar befektetőt megszólaltató kutatását is bemutatta, és a kép felemás. A válaszadók fele havi 500 000 forint alatt keres, a legnagyobb félelmük az infláció, 75 százalékuk mégis elsősorban folyószámlán tartja a szabad pénzét. Negyedük soha nem hallott még ETF-ről, és a legtöbben azt bánják, hogy túl későn kezdtek bele.
A kutatás számai a teremben is megerősítést nyertek. A nézők között ott volt a 19 éves János, aki egy iskolai napot is kihagyott, hogy eljöhessen, és a mikrofont megragadva azért szólalt fel, hogy a középiskolai pénzügyi oktatás Budapesten túl, vidékre is eljusson: „Ha a befektetési oktatást vidékre is kiterjesztitek, rengetegen fognak befektetni. Szerintem megéri." Az este során Martin Sokk vezérigazgatóval és Andres Kitterrel, a Lightyear európai működéséért felelős vezetőjével is beszélgetett, iskolai igazolását pedig Andres a helyszínen alá is írta.
A nyitó panel arra kereste a választ, hogy valóban befektetési forradalom zajlik-e Magyarországon. Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója szerint a magyarok hajlamosak külföldön keresni a nagy lehetőségeket, miközben a legkézenfekvőbbről, önmagukról feledkeznek meg, pedig a hazai papírok megérnek egy alaposabb pillantást. Banai Ádám, az MNB főközgazdásza hozzátette, hogy az elmúlt években érezhetően erősödött a megtakarítási hajlandóság. Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő szakértője pedig óvatosságra intett: a 12 éve tartó ingatlanár-emelkedés után kockázatos az ingatlant automatikusan biztos befektetésnek tekinteni.
A FIRE-ről (pénzügyi függetlenség, korai nyugdíj) szóló panelen a hosszú távú gondolkodás volt a főszereplő. Balogh Petya, a STRT Holding elnök-vezérigazgatója, a Lightyear nagykövete így fogalmazott: „A pénz nem változtat meg minket, csak felhangosít. Nem leszünk mások tőle, csak abból leszünk többek, amik igazából vagyunk." A panel egyetértett abban, hogy az áttöréshez nem valamilyen trükk kell, hanem magas megtakarítási ráta, türelem és egy konkrét, határidőhöz kötött cél.
A záró panel arra kereste a választ, megéri-e 2026 őszén Magyarországra befektetni. Körmöczi Dániel, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója szerint a külföldi befektetők visszatértek a magyar piacra: a magyar részvények mintegy 56 százaléka van ma külföldi kézben, szemben az egy évvel korábbi 47 százalékkal. A résztvevők szerint a lehetőség adott, de a tartós tőkebeáramláshoz bizalom, jogbiztonság és kiszámítható szabályozás kell.
Martin Sokk egy egyszerű mércével zárta az estét: a Lightyear akkor végzi jól a dolgát, ha sikeres befektetőket nevel. „A kérdés az, hogy a Lightyearen befektetők sikeresek-e, sikeres pedig az, aki pénzt keres" - mondta, hozzátéve, hogy az ügyfelek az elmúlt néhány évben összesen több mint 300 millió dollárt kerestek maguknak a Lightyearen keresztül. „Hogy sikeresek vagyunk-e? Szerintünk igen."