Magyarországra a 2010-es évek közepén kezdett el beszivárogni a brand safety – avagy márkabiztonság. Persze akkoriban még nem is feltétlenül neveztük brand safety-nek, de a legtöbb hirdető mindig is el akarta kerülni a szerencsétlen márkaüzenet és tartalom társításokat. A Syntax az első haza fejlesztésű brand safety eszköz, mely blokkolás helyett előtérbe helyezi a webes tartalmak proaktív vizsgálatát, lehetővé téve a hirdetők számára a biztonságos környezetre való célzást.

A most publikált elemzés 12 márkabiztonsági kategória jelenlétét vizsgálták az adott oldalakon: Baleset & Haláleset; Bűncselekmény; Gyűlöletbeszéd; Illegális & Erősen Szabályozott Termékek; Káromkodás; Katasztrófák & Járványok; Konfliktusok & Háborúk; Ezotéria & Okkultizmus; Pornográfia; Szexuális & Fizikai Erőszak; Terrorizmus; Vallás.

„A brand safety kategóriákat a nemzetközi normáknak megfelelően alakítottuk ki, ugyanakkor az egyes kategóriák kockázatossága nem minden márkára egyértelmű és azonos mértékű. Az objektív adatok elemzése remélhetőleg ösztönzi mind a hirdetőket, mind a tartalomszolgáltatókat, hogy komolyabban foglalkozzanak a márkabiztonság kérdéskörével. A jelenlegi bevett gyakrolat sajnos ehelyett az, hogy ki se mondjuk a „kockázat” szót hiszen akkor az már értéktelen inventory-t és negatív márkaértékű megjelenéseket jelent, ami egyszerűen nem igaz. A téma szőnyeg alá söprésével viszont a márkák csak elveszítik a kontrollt hirdetések kiszolgálása felette.” – nyilatkozta Kassitzky Attila a DOT Creative ügyvezetője.

A 10 vizsgált híroldalon 26 459 tartalmat elemzett ki a Syntax rendszere. Ez azt jelenti, hogy az adott hírsite-okon kevesebb, mint 2 percenként új cikk jelent meg augusztus hónapban. A legtöbb tartalom – 8 570 cikk – az Origo.hu-n jelent meg, míg a legkevesebb – 575 darab – a Népszaván. A fenti számokból is látszik, hogy az alma és a körte esete áll fenn. Az elemzés készítői is kiemelik, hogy a weboldalak szerkesztési és strukturális különbségei miatt nem lehetséges egy az egyben összehasonlítani az oldalakat.

A különbségek a kockázatos tartalmakon is meglátszanak. A legnagyobb számú kockázatos tartalom a legtöbb tartalmat publikáló oldalakon jelenik meg abszolút értékben, ugyanakkor ezeken az oldalakon arányukat tekintve kevesebb részét teszi ki a kockázatos tartalom az összes tartalomhoz képest. A kevesebb tartalmat megjelenítő, fókuszáltabb oldalakon, mint a 444.hu, Nápszava vagy 888.hu ezzel ellentétben magas a kockázatos tartalmak aránya.

 „A célunk az volt, hogy stimuláljuk a párbeszédet a brand safety körül. Ez az első visszajelzések alapján mondhatnám, hogy akár túl sikeres is lett. Nem hiszem, hogy bárki csodálkozna azon, hogy az egyes szereplők a megjelenő adatokat üzleti vagy poltikai érdekek mentén próbálják a maguknak megfelelő módon értelmezni, ez egy velejárója a piacnak, amivel együtt kell élnünk. Ami viszont kifejezetten fontos, hogy végre vannak konkrét számok, adatok, amiről beszélni és vitatkozni lehet és nem csak egy absztrakt képződményként kezeljük végre a márkabiztonságot.” – folytatta Kassitzky Attila.

A kockázatos tartalmak közel 2/3-át két kategória adta ki: a Katasztrófák és Járványok (39%) és a Balesetek és Halálesetek (22%). Az előbbi nem meglepő senkinek sem, a koronavírus nagyjából minden szegletét átjárja a gazdasági, politikai híreknek is. Az elemzés arra is kitér, hogy az egyes site-ok között bizonyos tematikák megjelenésében is nagy eltérések vannak, nem minden oldal azonos arányban közöl híreket az egyes tematikákról, ami szintén egy fontos tényező az hirdetők megfontolásait tekintve.

A jövőben további feltáró anyagokat ígér a cég, brand safety és más területeken is, így várhatóan nem fog egyhamar eltűnni a piaci közbeszédből a téma.