Nem ígérkezik könnyűnek az idei év a magyar középvállalkozások számára. A becsült egy százalék körüli növekedés, és a magas, hat százalék felett stabilizálódott jegybanki alapkamat nem kedvez a vállalkozásoknak. Hogyan látja ezt a szegmens banki oldalról?

Az elmúlt években az üzleti szektor, benne a kkv-k is folyamatos kihívásokkal szembesültek. Gondoljunk csak a covid okozta időszakra, az ellátási láncokban keletkezett zavarokra, a geopolitikai eseményekre, az orosz-ukrán háborúra, valamint az energetikai válságra, hogy csak néhányat említsek. Rengeteg kihíváshoz kellett alkalmazkodni a cégeknek, emiatt többségükben óvatosabbá váltak, várakozásaik is negatívabbak lettek. Ennek köszönhető, hogy a beruházások volumene éves összehasonlításban több, mint 12 százalékos csökkenést mutat. A hitelfelvétel tekintetében alig 2 százalék körüli a bővülés, ami nem elég ahhoz, hogy meglökje a gazdasági növekedést.  Ezzel egyébként még így is az európai középmezőnyben helyezkedünk el, de azért nem vagyunk elégedettek. A bankszektor oldaláról nem lenne akadálya a nagy növekedésnek, de a cégek óvatosabbá váltak, kivárnak.

Mely szektorok vannak Ön szerint kritikus helyzetben?

Szerintem minden szektorban találhatók győztesek és vesztesek. Ha egy-egy szektornak rosszabbul is megy, azért ott is vannak nyertesek, sikeres üzleti modellek, csak kisebb számban. A turisztikai szektorban például a vendégéjszakák, az elköltött forintok alapján jelentős a növekedés. Itt sok a nyertes. A járműipar az utóbbi egy-két évben sok kihívással küzd, de ennek ellenére itt is találhatóak olyan cégek, melyek relatíve jól veszik az akadályokat.

A jelenlegi körülményekhez hogyan igyekeznek alkalmazkodni a cégek?

A középvállalkozások nemcsak óvatosabbak, de sokkal tudatosabbak is lettek. Bár kevesen akarnak kapacitásnövelő beruházásokba belefogni jelenleg, viszont egyre többször kerül elő a beszélgetéseink során, hogy milyen beruházásokkal lehet költséget csökkenteni, hatékonyságot növelni. A felhalmozódott tapasztalatok hatására a középvállalkozásoknál jellemzőbb lett a stratégiai gondolkozás, ami mindenképpen pozitív irány a jövőre nézve.

Hogyan változott a támogatott hitelek aránya és a hitelfelvételi volumen a középvállalati körben?

Az elmúlt években volt olyan időszak, amikor a támogatott hitelek aránya 70 százalék volt, a tavalyi év végére ez az arány leesett 20 százalékra. Az idei évben azonban egyértelmű növekedés tapasztalható, most 30 százalék körül van ez az arány. Ebben szerepet játszik az is, hogy megjelentek különböző új programok, pl. az Eximbank által refinanszírozott hitelkonstrukciók. Illetve pozitívan módosultak már meglévő programok feltételei, pl. a Széchenyi Kártya Program hiteleinek kamata is csökkent.

Az új konstrukcióknak is köszönhetően a hitelfelvételi kedv növekedése várható, ez pedig szerintem már féléves távlatban is kedvezően hathat a gazdasági növekedésre.  Remélem, hogy a de minimis korlátok átgondolása európai unió szintjén is lökést adhat majd a hitelezésnek, természetesen amennyiben azokat elfogadják.

Pár hónapja indult a Demján Sándor program, melyek az első tapasztalatok?

Kicsit korábbról kezdem, szerintem a Demján Sándor program része a 2024 második felében megvalósult Széchenyi Kártya Program hitelkamat csökkentése is. De ide kell sorolni az Eximbank új konstrukcióit is. A 2025 januárjában meghirdetett Exim Demján Sándor Jövő Exportőrei Beruházási Hitelprogram a futamidő végéig fixált, alacsony kamaton nyújt finanszírozást fejlesztési célokhoz forint mellett euróban is.   Az Eximbanknál elérhető programok köre májustól két termékkel bővült ki, az általános likviditási célokra, illetve értékesítési célú lakásépítési projektek finanszírozására használható Exim JEA Forgóeszköz Hitelprogrammal, valamint az Exim JEA Befektetési Hitelprogrammal, amely mind belföldi, mind külföldi tulajdonszerzésre fordítható.

Az Exim forgóeszközhitele annyira sikeres volt, hogy öt nap alatt elfogyott a 250 milliárd forintos keretösszeg. Ebből látszik, hogy komoly igény van a támogatott forgóeszközfinanszírozás iránt is.

Június 23-tól bankunknál is elérhető lesz a Nemzeti Bajnokok MFB konstrukció. Ennek lényege, hogy a 0 százalékos hitelkamat mellett lehetséges hitelt felvenni, és amennyiben a hitelfelvevők teljesítik az előírt, illetve vállalt feltételeket, úgy a hitelösszeg 30%-áig a hitel állami támogatás keretében törleszthető. A hitel célja lehet eszközbeszerzés, vagy digitalizáció, illetve technológiai fejlesztés.  Szerintem ennél vonzóbb konstrukciót elég nehéz elképzelni, így nem meglepetés, hogy nagy az érdeklődés. A programra szükség van, sikeres is, de vannak olyan elemei, melyeknél az eredmények csak később jelentkeznek. Sok cég esetében jellemző itt is a kivárás, de nem érdemes várni, mert ennél jobb konstrukció véleményem szerint a közeljövőben várhatóan nem lesz.

Hogyan tudják segíteni a vállalkozásokat, hogy sikeresen vegyék igénybe a lehetőségeket?

Fontosnak gondolom, hogy már a kezdetekben bevonjanak minket a fejlesztési kérdésekbe, hogy közösen tudjunk ötletelni, hosszútávon is jó megoldásokat találni.

Ebből a szempontból fontos leányvállalatunk, az MBH Forrás Zrt. szerepe is, amely szakértői támogatást nyújt a pályázatírási és -menedzsment területeken, illetve zöld, ESG tanácsadást is biztosít ügyfelei részére. Mindezt az MBH Bankkal szoros együttműködésben végzik az ügyfelek kényelmesebb kiszolgálása érdekében.

Sokszor elmondtam már, hogy az a célunk, hogy az ügyfeleink ne csak bankként, hanem megbízható partnerként is gondoljanak ránk. Mi nem ügylet vagy tranzakció alapú megközelítésben hiszünk, hanem a hosszú távú partnerségben. Számos olyan vállalkozás van, akikkel több mint 20 éve együtt görgetjük a szekeret, jóban-rosszban. Ez elég jó kiindulási alap.

Nagyjából egy éve indult az MBH Bank és a BÉT stratégiai együttműködése. Milyen eredményeket értek el ezen a területen?

Az együttműködésünk fő célja a középvállalatok fejlődésének és tőzsdei jelenlétének elősegítése, kezdve a vállalatokat tőzsdei szereplésre való felkészülésétől a tőzsdére lépés utáni fenntartható növekedés támogatásig. A tőzsdére lépésnek forrásszerzési és egy úgynevezett tanulási része is van. Szerintem a tőzsdei jelenlét sokkal több pusztán a forrásszerzésnél, a tőzsdei jelenlét transzparenciát ad, értéket teremt. Ha valamelyik ügyfelünk külföldi kapcsolatokat keres, akkor például nagy előny, ha van a cégének tőzsdei jelenléte.

Azért kötöttünk tavaly stratégiai együttműködést a BÉT-el, hogy segítsük a tőzsdére kerülést megcélzó ügyfeleinket tanácsadással. A közös cél az, hogy olyan lehetőségeket biztosítsunk, amelyeket pusztán hitelfelvétellel az ügyfél nem tud elérni.

A tőzsdére lépés egyébként egy meglehetősen hosszú folyamat, akár egy-másfél évet is igényelhet. Ennek ellenére van érdeklődés, és azt gondolom egyre több bejelentés várható akár már idén is.

Hogyan látja a generációváltás folyamatát a magyar cégek esetében?

A generációváltás folyamatosan zajlik, hiszen nagyon sok olyan vállalkozás van, amelyek a 90-es évek környékétől működnek, így már 30-35 évesek. Fontos sikertényező szerintem, hogy a cégvezető az utódokat lépésről lépésre vonja be a vállalkozásba és felkészítse arra, hogy zökkenőmentesen vegyék át a stafétát. Ne felejtsük el, hogy van egy másik reális opció is, azaz, hogy az adott céget egy versenytársa, vagy éppen beszállítója megvegye, mivel az utód nem kívánja a céget tovább vinni - így elindul a piacon a konszolidáció. Úgy tapasztalom, hogy ez a szemlélet egyre többször megjelenik, nő a nyitottság az ilyen tranzakciókkal szemben is. A generációváltás nemcsak a vállalataink szemszögéből fontos kérdés, hanem a gazdaság egészét nézve is. A sikeres hazai középvállalatok jelentős szerepet játszanak a GDP termelésében, a foglalkoztatásban – ezáltal nagymértékben hozzájárulnak a gazdaságunk stabilitásához. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol évről évre új, addig nem ismert kihívásokkal nézünk szembe, ez nem kulcsfontosságú tényező, hanem a jövőnk záloga is.