„Az agrárium lassan változó ágazat, de az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Ahhoz, hogy az ágazat versenyképes legyen napjaink gyorsan változó világában, strukturális változásoknak kell végbemenniük” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy ennek érdekében minél több versenyképes fejlesztésre van szükség. „A Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére. A kockázatok minimalizálása – az üzleti és stratégiai gondolkodás, valamint a most születő pénzügyi döntések révén – új irányt adhat az egész ágazat fejlődésének” – hangsúlyozta Hollósi Dávid. Hozzáfűzte, hogy felvásárlóként és a külkereskedelmi kapcsolatok alakítóiként hosszabb távon a nagy élelmiszeripari cégek határozzák majd meg a mezőgazdasági termelés irányát.

Felemás a kép a magyar agráriumban 2026 elején

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, elsősorban annak köszönhetően, hogy a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest.

A jobb termésmennyiségben bízhatnak a szántóföldi növénytermesztők

Az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a magyar agrárium kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A bank felmérése szerint az inputanyagok ára csak enyhén emelkedett, egyes esetekben stagnáltak, ami szoros összefüggésben van a forint erős árfolyamával. Az őszi vetésű növények területe az előző években tapasztalt tendenciákat követve tovább nőtt, a tavaszi vetésű kultúrák esetében pedig az a legfőbb kérdés, hogy folytatódik-e a napraforgó térnyerése, vagy a kedvező téli időjárás növelni fogja a kukoricába vetett bizalmat. „A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa valójában az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el” – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkönyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, ez ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik.

Jó helyzetben a baromfi és a tojás, az év vége felé rendeződhet a tejpiac

Az állati termékpályákon a baromfi a madárinfluenza-járvány ellenére is erős évet zárt 2025-ben, és az ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.

A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások.  A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 Ft forint körül van. „Ez a szerződéses árakban egyelőre nem látszik, de az biztos, hogy a tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van” – mondta Héjja Csaba, hozzáfűzve, hogy ebből a szempontból megmutatkoznak a tejtermelés hátrányai: az állatok biológiai ciklusa hosszú, viszont a leválasztható terméke, a tej napi szinten keletkezik, a nyerstejből készített termékek eltarthatósági ideje viszont korlátos, és a tárolás is költséges. Emellett a feldolgozói oldal túlkínálatos piaccal küzd, nehéz értékesíteni. „Most úgy látjuk, hogy 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.”

A sertés esetében a spanyolországi afrikai sertéspestis (ASP) kitörések hirtelen riadalmat okoztak az Európai Unióban, emiatt megbillent a kínálati szint – mutattak rá a bank szakértői, hozzátéve, hogy a sertéshizlalás jelenleg EU-szerte önköltségi szinten vagy az alatt működik. Az állatok iránt viszont viszonylag stabil a kereslet, és a várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább az elkövetkező időszakban, így talán a mostani, kilogrammonkénti 1,45 eurós árral talán elérte a mélypontot a sertésár-ciklus. „2026 második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is.”

Az ipari paradicsom éve volt 2025, keresleti piaca van az üvegházi zöldségeknek

Míg a kertészetek összességében alapvetően közepes, a szabadföldi zöldségtermesztésben például az ipari paradicsom kifejezetten jó évet zárt – az inputanyagok árának mérséklődése ennek az ágazatnak is jót tett. A hajtatásos kertészetek esetében a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után, amikor a kis mennyiségű termést sem lehetett magas áron eladni. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát. „Folytatni kell a védekezési munkát, az ágazat jól vizsgázott ebben tavaly.”