A világ értékpapír piacain 9 trillió kötvény forog negatív hozammal. Ezek az eszközök nem termelnek hozamot, a befektetők fizetnek azért, hogy ilyen eszközökben tarthassák a pénzüket – hozott egy megdöbbentő példát a globális befektetési piacon uralkodó állapotokra Pálfi György az Aegon Ügyfélklub legutóbbi eseményén. De hozott egyéb riasztó példákat is: sok befektetési eszközhöz már csak extrém árakon lehet hozzájutni, más ágazatokban pedig komoly buborék kezd fújódni. Márpedig minél drágábbak a részvények, annál nehezebb hozamot realizálni a velük való kereskedéssel.

Mi ennek a helyzetnek az oka? Az, hogy a recessziótól és deflációtól rettegő kormányok és jegybankok laza költségvetési és monetáris politikát folytatva öntötték a piacra a pénzt. A jegybankok például eddig 12 trillió dollár értékben vásároltak fel különböző befektetési eszközöket. Mindenki azt gondolta, hogy ettől majd beindul az infláció és egy rövid ideig úgy is tűnt, hogy a terv beválik: tavaly az év második felében elindult a pénzromlás. Az amerikai jegybank már jelezte is, hogy elkezdi a felvásárolt eszközök eladását és többször is kamatot fog emelni. Azóta az infláció ismét megtorpanni látszik, így kérdéses a további lépések ütemezése.

Ugyanakkor, ha a gazdasági aktivitást nézzük, látszik, hogy az elmúlt egy évben széleskörű, az azt megelőző időszaknál erősebb gazdasági növekedés indult meg. A világgazdaság nagyon érett gazdasági ciklusban van éppen, valahol a fellendülés és a túlfűtöttség között. Ilyenkor nő a gazdaság, nő a tőzsdei vállalatok eredményessége. Amíg ez így van, nincs is semmi baj – mondja Pálfi György. Csakhogy mivel a fellendülés már 7-8 éve tart, így hiába nő a tőzsdei cégek teljesítménye, abból a befektetők a magas részvényárfolyamok miatt csak drágán részesedhetnek.

Ez hát a helyzet a világ fejlett piacain, de vajon hogyan állnak a fejlődő piacok? A tavaly év eleji pánikszerű esés óta a fejlődő piacok hosszú évek után ismét felülteljesítenek. Ez elsősorban Kínának köszönhető – szögezte le Pálfi György. Az ország GDP adatai ugyan kozmetikázottak, ám az áramfogyasztási, hitelezési és a szállítmányozási adatokból jól látható, hogy Kínában bíztató a gazdasági helyzet. Adódik a kérdés: ha a kínai gazdaság fellendülőben van, akkor megnő a nyersanyagigénye is, ám a nyersanyagok árain egyáltalán nem látszik a növekvő kereslet. Az a nem megszokott helyzet állt elő, hogy a fejlődő piacok úgy emelkednek, hogy közben a nyersanyagárak nem. Akkor mégis mi húzza az indexeket? A válasz Pálfi György szerint a technológia szektor jó teljesítménye, amely egyre nagyobb súlyt képvisel a fejlődő piac részvényindexben is.

Az Aegon Alapkezelő részvény portfolió menedzsere még egy dologra felhívta a figyelmet: az USA dollár viselkedésére, amely sok befektetési alap teljesítményére hatott negatívan. Azt ugyanis senki sem gondolta volna például, hogy a forint ilyen erős lesz a dollárral szemben. A kedvezőtlenül alakuló árfolyam pedig elvitte a dollárban nehezen megkeresett haszon egy részét is.

Ilyen ellentmondásos, változékony és meglehetősen bizonytalan piaci helyzetben Pálfi György az abszolút hozamú alapokat ajánlotta a befektetők figyelmébe, amelyek ilyen körülmények között is jó teljesítményre képesek. Az Aegon Alapkezelő portfoliójából két ilyen alapot emelt ki. Az egyik az egyik legrégebbi, 2006 óta működő magyar abszolút hozamú alap, az Aegon Alfa, amelyik a működése alatt bekövetkező váratlan események (görög válság, brexit, világgazdasági válság) is évi 7,33 százalékos éves nettó hozamra volt képes 2011 év vége óta. Nem is csoda, hogy az ebben kezelt vagyon azóta hét és félszeresére, 75 milliárd forintra bővült. A másik ajánlott abszolút hozamú alap a 12 milliárd forintot kezelő Aegon Maraton, amelyik az Alfához képest magas részvénykitettséggel rendelkezik és eddigi tevékenysége során évi 4,23 százalékos nettó hozamra volt képes.