Már nem a fizetés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztásnál – derült ki a The Network, a BCG és a Profession.hu közös, 197 országot felölelő Decoding Global Talent 2018 kutatásából. A felmérés során világszerte 366 ezer munkavállalót és 6 ezer munkaerő-toborzót kérdeztek, Magyarországon pedig több mint 12 ezren válaszoltak a szakembereknek. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a céges kultúra a legfontosabb tényező.

 

Fontos a jó közérzet

 

Sokat elárul a hazai viszonyokról, hogy a magyar válaszadók preferenciáit nézve a top 10-es listáról hat kapcsolódik a munkahelyi közérzethez. A legelső helyre nálunk a munka és a magánélet egyensúlya került, ezen a téren egyértelműen van hova fejlődniük a hazai cégeknek. Szintén nagyon fontosnak bizonyult a jó viszony a kollégákkal, valamint a munka elismerése, ami a magyar munkavállalók listáján 6 hellyel került előrébb a globális átlagnál. A fizetés csak a negyedik helyen szerepel a listán, de nálunk még így is fontosabbnak bizonyult az átlagnál.

 

„Óriási a verseny a jelöltekért a piacon, és ebben a versenyben azok nyernek, akik képesek a toborzást stratégiai szintre emelni – emelte ki Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója. – A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a recruitingnak hatalmas ereje és hatása van a vállalkozás teljesítményére. A munkavállalói piac éppen úgy működik, mint a versenyszféra bármelyik területe, ennek megfelelően a bevethető eszközök is hasonlóak. A munkáltatói márkaépítés az első lépés, hogy a vállalat felkeltse a potenciális jelöltek érdeklődését, de ez nem elég. Fontos tudni, hogy a munkatársaink mit várnak el tőlünk, és mik a lehetőségeink arra, hogy meg is adhassuk, amit elvárnak. A munka és a magánélet egyensúlya ugyan nem újkeletű elvárás, de ilyen mértékű még nem volt. A kielégítő fizetés már nem elég, az elismertség érzése egyre fontosabb. Ezeknek a feltételeknek megfelelni gondos és legfőképpen proaktív tervezést igényel nemcsak a HR, hanem a cégvezetés részéről is.”

 

Szembetűnő különbség, hogy a hazai munkavállalók számára fontosabb a munka hatékonysága, viszont kevésbé érzik lényegesnek a főnökükkel való jó viszonyt. A felmérés egyértelmű tanulsága, hogy a magyarok érzékenyek a visszacsatolásra.

 

Menni vagy maradni

 

A tanulmány szerint jelentősen csökkent a magyarok kivándorlási kedve, a hazai munkavállalók 35 százaléka dolgozna külföldön, míg négy évvel ezelőtt még 58 százalékuk gondolta így. A fiatalok és a magasan képzettek közül is többen maradnának itthon, viszont a 20 év alattiak mobilitási szándéka erősen meghaladja a globális átlagot. Az ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb szakember, aki elhagyná az országot, az IT és a technológiai, az üzleti adminisztráció, valamint a média területéről kerül ki.

 

A visegrádi négyek közül a legtöbben Csehországból vándorolnának el, a legkevesebben pedig tőlünk, de mindegyik országban jelentősen csökkent a mobilitási kedv. Ez igaz egész Kelet-Európára is, ezt a szakértők az egyre erősödő gazdasági környezettel, illetve a jobb munkalehetőségekkel magyarázzák.

 

A célországokat nézve az első helyen az Amerikai Egyesült Államok áll, Németország és Kanada követi. A top 10-es listán 6 európai ország és
5 európai város szerepel. A városok közül egyébként London, New York és Berlin a legvonzóbb a munkavállalók szemében, utóbbi többek között startup központ jellegének is köszönheti népszerűségét. Budapest nem került fel a 30-as listára, Bécs pedig a 13. helyen szerepel.

 

Sürgős szemléletváltás

 

A tanulmány készítői igyekeztek arra is választ adni, hogyan tudják a vállalkozások megtalálni és megtartani a számukra ideális munkaerőt. A tanácsok között az első helyen a munkavállalók létszámára és a szaktudásra vonatkozó, várható igények folyamatos felmérése és előrejelzése áll. A szakértők szerint érdemes rugalmasan és kreatívan kezelni a források felkutatását, így ha a szűkebb környezetben nem talál megfelelően képzett embereket az adott cég, célszerű távolabb körülnézni. Úgy tűnik, elkerülhetetlen a befektetés az innovatív toborzási megoldásokba, így például néhány társaság már a mesterséges intelligenciát használja arra, hogy az álláshirdetési oldalakon és a közösségi médiában felkutassa a legígéretesebb jelölteket. Az egyik legfontosabb feladat a tanulmány alkotói szerint a vállalati kultúra átformálása, hogy illeszkedjék a munkavállalók igényeihez.

 

„Ideje felébredniük a cégeknek, mert a szemléletváltás sürgetőbb, mint valaha – mutat rá Martis István. – Ma, amikor a vállalkozások 40 százalékát veszélyezteti a munkaerőhiány, sokkal több múlik a toborzáson és a munkaerő megtartására tett erőfeszítéseken, mint bármikor korábban. Vannak már pozitív változások, de sok cég nem változtatott a gyakorlatán, mert egyszerűbb elfogadni a tényt, hogy hiány van. A munkáltatói márkaépítés elsőre költségesebb útnak tűnhet, ugyanakkor nem csak a jelöltek megtalálásának szempontjából fontos: az új szemléletet a teljes munkavállalói viszonyba beépítve a céget hosszú távon versenyképessé teheti.”