Az utóbbi hónapok slágertémája volt a kriptodeviza, amelynek értéke hónapok alatt is képes volt többszörösére nőni. A decemberi csúcsról ugyan volt egy jelentős korrekció, de nem biztos, hogy ezzel az emelkedő trend megtört. Hogyan lehet beszállni?
A kriptodevizák, élükön a bit-coinnal, programozók, kriptográfusok, azaz titkosítási szakemberek által létrehozott digitális fizetőeszközök. Országoktól, államoktól függetlenül, egy önkéntes közösség munkája révén léteznek, számítógépes jelekként. Lényegében azért van értékük, mert sokan elfogadják, és azért nő az értékük, mert egyre többen fogadják el. A kereslet irántuk gyorsan nő, a kínálat, legalábbis eddig, ennél lassabban emelkedett. Az egyik szélsőséges vélemény szerint ez az egész csak csalás, lufi, pilótajáték, a kriptodevizák értéktelenek, hiszen nincs mögöttük semmi fedezeti érték. A másik vad irányzat szerint teljesen át fogják alakítani előbb a pénzügyi rendszert, majd a társadalmak, államok működését is.
Új üzleti modell
A kriptodevizák már régen nem arról szólnak, hogy fizetőeszközök lennének, hanem az okos szerződéseknek, a világméretű, bárki által hozzáférhető nyilvántartási rendszereknek köszönhetően teljesen új internetes üzleti modell van kialakulóban általuk. (Az Információ Internete helyett jön az Érték Internete.) Nem is elsősorban a kriptodevizák által, inkább a mögöttes technológia, elszámolási rendszer, a blokklánc vagy az elosztott főkönyv (DLT) segítségével.
Számos módon be lehet szállni ebbe az üzletágba, de lehet ezeket kombinálni is. Az egyik maguknak a kripto-devizáknak a megvétele. A zászlóshajó még mindig a bitcoin, de nagyon erősnek látszik az ether, és van még vagy fél tucatnyi ígéretes versenyző.
Sok induló vállalkozás egy ICO nevű eljárással (elsődleges érmekibocsátás) saját érméket, zsetonokat bocsát ki, amelyek a részvényekhez hasonlóan az adott cég sikeréből ígérnek részesedést. Ezeket átalában bitcoinért vagy etherért vehetjük meg. Egy másik alternatíva, ha a hagyományos tőzsdéken részvényeket veszünk, olyan cégekben, amelyek a kriptodeviza-területen vállalkoznak. Ezekre már ETF-ek is vannak (például BLCN, BLOK jelzéssel). De félő, hogy az ICO-k és a kriptodevizával foglalkozó részvénytársaságok egy komoly része el fog értéktelenedni idővel.
Forgalom
Magukra a kriptodevizákra alapozott, azok árfolyamát követő befektetési termékek is akadnak, de még nem sok. Van egy bitcoin-certifikát Frankfurtban a Vontobel Banktól. Van két, a skandináv Nasdaq-rendszeren forgó certifikát egy XBT Provider nevű, alig ismert cégtől, bitcoinra és etherre. Az USA-ban egy Grayscale nevű cég tőzsdén kívüli befektetéseket kínál többféle kriptodevizára.
Az ilyen befektetések nagy előnye, hogy az adózásuk normális, hiszen értékpapírok. Ellenben magukra a kriptodevizákra a magyar adóhivatal állítólag 33 százalék körüli szja-t és egészségügyi hozzájárulást számol fel. Még durvább, hogy a bekerülési árat sem engedik levonni. Maguknak a kriptodevizáknak a megvásárlása ennek ellenére is lehet okos megoldás, ha hosszú távon akarjuk tartani befektetésünket. Meg lehet várni, amíg a jogszabályok megjavulnak, vagy lehetnek, akik le tudják adózni külföldön, ahol értelmesebbek a szabályok.
A bitcoin és társai, az altcoinok (alternatív érmék) tárolása nem kerül pénzbe, nincs számlanyitási, számlafenntartási díj. A gyakorlatban először szükségünk lesz egy bitcoinszámlára, amit pénztárcának (wallet) nevezett rendszerekben szoktak megnyitni. A pénztárcánkban több számlát, azaz bitcoincímet tárolhatunk, sőt többféle kriptodevizát is egyszerre.
Nyithatunk ilyet webes felületen, kriptotőzsdén (például Blockchain.info, Coinbase.com, Hitbtc.com, Bitcoin.de stb.), általában egyetlen e-mail-cím és jelszó megadásával. Percek alatt nyithatunk okostelefonunkon is mobil tárcát, az említett Blockchain.info wallet-je például weben is, mobilon is használható. (Népszerű mobilalkalmazás még a Coinomi, a Coinbase.) Minden esetben tartsuk be szigorúan a biztonsági előírásokat, mert ha elvesznek a jelszavak vagy a visszaállító szócsoportok, amiket közölnek, mindenünk elveszett.
Ha már van bitcoincímünk, erre bármikor küldhetünk kriptodevizát, de honnét? A vásárlás egyik módja, ha ismerőstől veszünk, akár egy kávé mellett. De a klasszikus módszer kpriptodeviza-tőzsdét használni (például a londoni Hitbtc.com), bár ehhez nemzetközi átutalásra lesz szükség, amit a bankok legalább 10-12 eurós díjjal szoktak büntetni, még az EU-n belül is (SEPA-átutalás).
A tőzsdéken, pontosabban platformokon sokszor egyetlen e-mail mögé bújva tudod az egyik kriptodevizát váltani másik kriptóra, de ha hagyományos (fiat) pénz van a képletben, akkor azonosítanod kell magad. Ez általában a személyi igazolvány, lakcímkártya, esetleg bankszámlakivonat vagy valamelyik közüzemi számla fotójának elküldésével jár.
Biztonság
Van, ahol lehet venni bankkártyával, különösebb regisztráció nélkül is kriptodevizát, de ez nem ajánlott. Egy normál utcai pénzváltó is 1,5-2,5 százalékos haszonkulccsal dolgozik az eurónál, dollárnál, illetve ritkább devizáknál a nagyobb kockázat miatt még nagyobbal. Az ilyen kriptodeviza-váltóknál még a tíz százalék sem ritka. Ezzel szemben a kriptotőzsdék jellemzően 1-3 ezrelékes díjat számolnak fel, és a vételi, eladási oldal különbségét is meg lehet úszni pár ezrelékkel.
Ami továbbra is drága, az a banki pénzátutalás. Ezért ha a megvett kriptodevizát sűrűn akarod forgatni, inkább más kriptodevizát érdemes venni rajta. (A tether /USDT/ nevű, dollárhoz kötött kriptótól sokan óvnak.) Lehet vásárolni vele, esetleg vásárlási utalványt, bakkártyát szerezni. Vannak bitcoin-automaták szerte a világban, egy pár Magyarországon is, amelyekből készpénzt lehet felvenni bitcoinért. Valamint lehet hosszú távon tartogatni, ám néhány fontos, de kényelmetlen szabályt be kell tartani.
Nagyobb értékű kriptodevizát hosszabb ideig tartani csak offline, azaz az internettől, más számítógépes hálózattól teljesen elvágva biztonságos. Csakis így várhatjuk el, hogy évek múltán is meglesz, nem lehet meghackelni, ellopni. Ennek olcsó, házilag is kivitelezhető, de alapos odafigyelést igénylő módja a „paper wallet” létrehozása: egy internettől elzárt számítógépen papírra nyomtatjuk a titkos kódot, és azt az internettől izoláltan tároljuk. Úgy kell vigyáznunk rá, mint a készpénzre.
A másik igazán biztonságos módszernek a hardveres pénztárcákat (USB-porttal csatlakoztatható speciális eszközök) tartják. Ezek használata egyszerű, de drágák, és nagyon oda kell figyelni, hogy a megfelelő eladótól (például magától a gyártótól) vegyük. Nehogy egy eleve megberhelt példányt sikerüljön kapni egy csalótól, amelyről idővel eltűnik az érték.