Mostanában egészen stabil a forint, de ki tudja, meddig. Az utóbbi tíz év legmagasabb és legalacsonyabb napi záró euróárfolyama (322,7, illetve 228,2 forint) között a különbség mintegy 41 százalék, ami ráadásul a múltban néha hetek, hónapok alatt is produkált nagy elmozdulást. Mindez nagy károkat – vagy nem várt pluszbevételeket – okozhat egy exporttal vagy importtal foglalkozó vállalkozásnak, és megnehezíti a tervezést.

A váratlan árfolyam-elmozdulások ellen azonban a különböző devizaműveletekkel könnyen lehet védekezni. A leggyakoribb a határidős üzlet: ha egy cég tudja, hogy augusztusban vagy decemberben jelentős devizabevétele vagy kiadása lesz, akkor már most lefixálhatja az árfolyamot, lényegében megkötheti az üzletet előre. Ekkor kiadásai vagy bevételei tervezhetővé válnak, az árfolyam már nem jelent kockázatot.

A szakemberek szerint amikor egy vállalkozás külkereskedelmi forgalma eléri a piacon jellemző minimális ügyletnagyságot – ez általában ötvenezer euró, azaz mintegy 15,5 millió forint –, akkor már megéri elgondolkodnia azon, hogy fedezze devizakockázatait. A jellemző futamidő pedig 1-2 hónaptól egy évig tart.

Nem helyes összekeverni egymással a fedezeti ügyleteket és a spekulációt, vagyis azt, ha valaki a gazdasági tevékenységétől függetlenül devizaárfolyamok változására szeretne játszani. Már csak azért sem, mert míg magánszemélyek a nyereség adóját a tartós befektetési számla (tbsz) segítségével nullára tudják redukálni, addig a cégeknek társasági nyereségadót és adott esetben osztalékadót kell fizetniük utána. Magánszemélyek viszont nem minden banknál köthetnek határidős ügyleteket, de a befektetési társaságoknál készségesen segítenek nekik a spekulációban.

 

Azonnal, határidőre

Az azonnali konverzión túl a másik gyakori termék, amellyel a devizakockázatot kezelni lehet, a limitáras megbízás (order). Ennek során a bank figyeli a vállalat által előre meghatározott árfolyamszintet, és ha a piaci árfolyam eléri ezt, akkor az átváltás létrejön – mondja Rémai Andrea, a Budapest Bank Treasury értékesítési vezetője. Ennek az üzletfajtának az egyik előnye, hogy a világ devizapiacain 24 órás kereskedés van, és a bank nyitvatartási időn kívül, akár hajnalban is teljesíteni tudja a megbízást. Hátránya, hogy mindkét fél részéről fix kötelezettségvállalásról van szó, amely automatikusan végbemegy, így nyitvatartási időn kívül az ügyfél nem tudja módosítani vagy visszavonni, ha úgy látja például, hogy később még kedvezőbb lehetne az árfolyam.

A piacon jellemző minimális ügyletnagyság általában ötvenezer euró, azaz mintegy 15,5 millió forint.

A határidős üzletkötésnél az ügyfél a kötés pillanatában lefixálja a jövőbeli árfolyamot, így biztos lehet abban, hogy az adott áron hozzájut az adott devizához, vagy eladhatja, működése tervezhetővé válik, az árfolyam-ingadozás a továbbiakban nincs rá hatással. Nem éri veszteség, ha az árfolyam neki kedvezőtlen irányba változik, igaz, árfolyamnyereségre sem tud szert tenni kedvező irányú elmozdulás esetén. A devizaopciók segítségével tovább nőnek a lehetőségek, de ezek inkább haladóknak szánt, bonyolultabb termékek. Itt az ügyfél fenn tudja magának tartani a jogot, hogy egy kedvezőbb árfolyamból részesedjen, de ezért esetleg jelentős opciós díjat kell fizetnie. A leggyakoribbak azonban a határidős ügyletek.

A világ devizapiacain 24 órás kereskedés van, és a bank nyitvatartási időn kívül, akár hajnalban is teljesíteni tudja a megbízást.

Rémai Andrea szerint ezekről még azt kell tudni, hogy a pénzintézetek letétet kérnek az ügyféltől, az üzletkötés értékének egy bizonyos százalékát – töredékét –, és az üzlet értékét naponta értékelik. Ha az árfolyam nagyobb mértékben elmozdul, akkor előfordul, hogy pótfedezetre van szükség. A jellemző letétnagyság a deviza értékének tíz százaléka körül van, de ez változhat, és esetenként értékpapír vagy hitelkeret formájában is teljesíthető. A határidős ügyleteknek a Budapest Banknál nincs külön költsége, a pénzintézet vételi és eladási árakat alkalmaz, miként az azonnali átváltásnál is. A limitáras megbízásoknál viszont a jelenlegi gyakorlat szerint fix jutalékot számítanak fel az ügyfélnek.

 

Bróker és bank

Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. üzletág-igazgatója szerint aki nem mozog otthonosan a devizapiacon, vagy egy bankhoz van kötve, például egy hitel miatt, az lehet, hogy rosszabb árakon tud devizaügyleteket kötni, mint az, aki rutinosabb, és több szolgáltatónál is kérhet ajánlatot. Ha az árjegyzés több mint 20-30 fillérrel magasabb az aktuális napi árfolyamnál, érdemes lehet alaposabban körülnézni.

A határidős devizaár a kamatkülönbség miatt törvényszerűen magasabb, mint az aktuális ár. Jelenleg például a 309 forintos azonnali árral szemben a hat hónappal későbbi euróárfolyam 311 forint. Emiatt az exportőrök jobban szeretnek fedezeti ügyleteket kötni, mint az importőrök, mert a később befolyó devizájukat magasabb áron tudják eladni a mostaninál, a kamatkülönbözetet is megnyerik.

 

December 31-e óta nincs arra lehetőség, hogy a brókercégeknél kötött devizaműveletek ellenértékét a vállalkozások üzleti partnerüknek utalják tovább, csak saját bankszámlájukra utalhatnak – ez nagyon megnöveli a költségeket. A brókercégek ezen kívül a kockázataik fedezésére a határidős ügyleteknél letétet kérnek az ügyféltől, míg a bankok mondhatják azt is, hogy mivel náluk vezeti az ügyfél a számláját, hitelkeretet nyújtanak rá.

A határidős üzletkötésnél az ügyfél a kötés pillanatában lefixálja a jövőbeli árfolyamot, így az árfolyam-ingadozás a továbbiakban nincs rá hatással.

Ám a brókercégek sem teljesen szorulnak ki ez által erről a piacról, az ügyfél ugyanis megteheti azt, hogy a brókercégnél megköti a fedezeti ügyletet, a lejárati napon elszámolják annak nyereségét vagy veszteségét, az export-import ügylethez kapcsolódó devizaátváltást viszont napi árfolyamon a bankjánál végzi el. Lehet, hogy a fedezeti ügyleten nyerni fog a brókercégnél, a banknál bukni a rosszabb árfolyamon, és az is lehet, hogy fordítva, de mindenképpen fedezte a devizakockázatait.

Szántó András szerint, aki devizára szeretne spekulálni, annak magánszemélyként, befektetési szolgáltatóhoz érdemes fordulnia. Jobb feltételekkel, sokkal több különböző devizapárra lehet kötni, és ki lehet használni a tbsz-számla adta adóelőnyt is. Kiemelte az opciókat, amelyek segítségével jogot lehet szerezni a deviza vételére vagy eladására, nem fixálva le teljesen a jövőbeli árfolyamot. Így ha a vártnál jobban alakulnak az árak, akkor is részesedhetünk annak előnyéből.

 

Fedezés vagy spekuláció

Márvány Zsolt, a CIB Bank treasury értékesítési vezetője szerint a legtöbb exporttal-importtal foglalkozó vállalkozásnak érdemes elgondolkodnia a devizafedezésen, de sok mindent kell mérlegelni a döntéshez. Például fel kell mérni versenytársainkat.

A határidős devizaár a kamatkülönbség miatt magasabb, ezért az exportőrök jobban szeretnek fedezeti ügyleteket kötni, mint az importőrök.

„Ha például a versenytárs importőrök gyengülő forint mellett nem fedezik devizakockázataikat, de tudják érvényesíteni a magasabb árakat a vevőiknél, én pedig fedezek, akkor rosszabb helyzetbe hozom magam, akár piacot is veszíthetek emiatt” – mondja. Ha viszont nagy a verseny, és a gyenge forint árnövelő hatása nem érvényesíthető az árazásban, akkor érdemes fedezni, jobb helyzetbe is kerülhetünk általa, mint a versenytársak. Olyan cégnek sem érdemes fedeznie, amely jelentős mennyiségű alapanyagot importálva gyárt exportra, hiszen ez esetben adott a természetes fedezeti pozíció.

 

Lutri-e az árfolyamfedezés? Azt gondolhatnánk, a fedezeti üzlet végén nyerni is, veszíteni is lehet, de Márvány Zsolt szerint ez félreértés, bár nagyon gyakori. Meg kell különböztetni egymástól a spekulációt és a fedezést. Ha a fedezeti üzlet mellett valódi import-export üzlet, reálfolyamat is van, akkor éppen hogy csökken a kockázat. Nem beszélhetünk arról, hogy rosszabbul vagy jobban jár a határidős üzlettel, hiszen a határidős üzleten elért pénzügyi eredmény ellentétes előjellel jelenik meg a számla kibocsátásának és teljesítésének árfolyama közötti különbségben. Azaz nem kockáztattunk, hanem forintban előre tervezhetővé tettük a kiadásokat és a bevételeket.

Aki devizára szeretne spekulálni, annak magánszemélyként, befektetési szolgáltatóhoz érdemes fordulnia.

Az utóbbi években megnőtt a határidős és opciós devizaügyletek kötéséhez szükséges adminisztrációs feladatok mennyisége is, keretszerződésen kívül kötelezően Mifid-tesztet kell kitölteni, a Keleren keresztül egyedi európai adminisztrációs kódot (LEI kódot) is kell kérni, és le is kell jelenteni az egyes üzleteket a hatóságoknak – mondta Márvány Zsolt. Ám ezeket díjmentesen átvállalja a bank, amennyiben az ügyfelek erre igényt tartanak.

A szakember tapasztalatai szerint az érintett ügyfeleknek jelenleg csak kis hányada alkalmazza ma a devizafedezés eszköztárát. Közülük is inkább a nagyobbak, akik a kkv-k és a nagyvállalatok határán mozognak, és saját szakembert tudnak alkalmazni erre a területre.