Majd 30 éve indult a Diagon története, ma már a hematológiai világpiacon a top 5-10 cég között vannak. A kutatóból cégépítővé vált alapító egyedül kezdte, most 350-en dolgoznak a cégcsoportban. Sok felvásárlási ajánlatot kapott már eddig is, de még szabadon, maga akarja megvalósítani terveit. Ha egy hosszú repülőút után, reggel megérkezik Ferihegyre, megy egyből az üzembe. Mintha csak otthon aludt volna.
Jó lesz még valamire – gondolta dr. Kern József a cégalapításkor, hiszen akkor még volt egy olyan törvény, hogy aki abban az évben bejegyzi a céget, az 5 évre adómentességet kap. „Szakadó hóban, 1989. december 22-én álltam a sorban a hivatalnál, de még sorszámom sem volt. Itt azért már elvált, hogy ki elég ügyes, így végül sikerült bejutnom” – mondja.
A rendszerváltás hajnalán dr. Kern József még fiatal ember volt, és társával persze gmk-ként indultak, mert kutató vegyészként nem volt pénzük. De aztán jó időre ennyiben is maradt a dolog, hiszen külföldre ment dolgozni. Korábban az MTA Izotópkutató Intézetben dolgozott kutató vegyészként, ott csinálta a doktoriját is, majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez került. Amikor lejárt a megbízatása, körülnézett a piacon. Éppen nem talált semmit kutató vegyészként, így lett kényszervállalkozó. „Valamit csinálni kell, én vegyész vagyok, ehhez értettem. A hentes hentesboltot nyit, a vegyész meg vegyészkedni próbál. Egyedül vágtam bele, és szép lassan elkezdtem felépíteni ezt az üzletágat” – mondja.
100 országba szállítanak
Kicsiben, egyszerű termékkel indultak.1991-ben adták el az első oldatot, 64 300 forint volt a bevétel. De nagyon gyorsan eljutottak odáig, hogy a Diagon lett az első cég a labordiagnosztikában, mely a világon akkor működő összes hematológiai géphez tudott oldatot gyártani. Ez volt az alapüzletág. Aztán az évek során elkezdtek laborokat kiszolgálni, kereskedtek, 13 évvel ezelőtt beléptek a véralvadás-diagnosztikába, 5-6 éve elkezdtek műszert is gyártani, és így már komplexen ki tudják szolgálni a piacot. A vevőik ma is a kórházak, rendelőintézetek, ahol labordiagnosztikai eszközök vannak. Korán kezdtek exportálni is, a korábbi nemzetközi kapcsolatára alapozva. Több mint 100 országba szállítják termékeiket, gyártanak Brazíliában, Indonéziában, van kiszerelő üzemük Kínában, és tavaly óta Indiában is. Több nagy multival kötöttek a véralvadáspiacon nemzetközi együttműködést, ez a következő évtizedben is megalapozza majd a Diagon fejlődését és növekedési lehetőségeit.
A közel 30 éves cég történetében azért voltak fordulópontok. „1998-ban pici cég voltunk, egy a sok közül. Gondolkoztam, hogy lehet kitörni ebből a helyzetből, és a nemzetközi piacon is eljutni odáig, hogy legalább a pálya szélére felférjünk. Feltettük egy teljes év bevételét az új stratégia megvalósítására, és bejött” – emlékezik dr. Kern. A legkritikusabb helyzet az orosz piaci megjelenéshez kapcsolódik. Miközben ugyanis egy ottani kiszerelő üzemet akartak indítani, két kollégájuk az ehhez szükséges teljes dokumentációt el akarta adni az oroszoknak. A határon fogták el őket, 11 ezer fénymásolt dokumentummal. Az volt Magyarországon mindmáig az első és egyetlen olyan ipari kémkedési ügy, amely jogerősen lezárult az elkövetők bűnösségét kimondva. A procedúra 4-5 évig tartott, nehéz időszak volt, és több milliárd forintot veszített a Diagon. „Egy ilyen történet után el kellett gondolkozni, hogy mit csináljunk, hogy ez még egyszer ne forduljon elő. Én a bezárkózás helyett a nyitottságot, a proaktív előre menekülést választottam, igyekszem azóta is minél több dologba bevonni a munkatársaimat, ahelyett, hogy mindenhova kamerákat telepítenénk.”
„Az elején persze én voltam a gyártó, a fejlesztő, a házhoz szállító, de még a takarító is – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Kern József. – Persze az jó volt, mert a dolgokat megvitattam saját magammal, és néha egyezségre is jutottam…” De a one man show-nak már régrn vége, megvannak az adott terület vezetői, akik viszik az operatív ügyeket, a fejlesztésen, kutatáson, hr-en vagy éppen a marketing területén. Dr. Kern már csak a stratégiai irányvonalakat határozza meg, illetve a legfontosabb partnerekkel tartja a kapcsolatot.
Budapesten több mint 220-an dolgoznak, ha a többi érdekeltséget hozzávesszük, akkor a csoport 350 főt foglalkoztat, de a disztribútorokkal, egyéb kapcsolódó tevékenységgel együtt ez már több ezer ember. Így a működés már olyan, mint egy multicégnél, heti management meetinggel, divizionális működéssel. Évente két nagy stratégiai meetingen vesznek részt Dubaiban, illetve a Medika konferencián Düsseldorfban. Az a leghatékonyabb, hiszen házhoz jönnek az ügyfelek, nem nekik kell felkeresni őket. Autodidakta módon tanulta a cégvezetést, persze olvasta a szakirodalmat, de a legtöbbet a „a szakma nagy öregjeitől” leste el. „Rengeteget lehet tanulni, ha az ember jó kérdéseket tesz fel, és nyitottan hallgat” – magyarázza.
A két gyerekük közül a lánya Svájcban végzett, az adott területen a Top 10-be számító Zürichi ETH egyetem vegyész szakán, és ő jelenleg is a cégnél dolgozik. A fia pedig Londonban az Imperial college-ban végzett mérnökként. Ő egy svájci startup cégnél helyezkedett el, de azért néha bedolgozik kisebb fejlesztésekbe – büszkélkedik az apa. „Egyelőre nem az üzleti, hanem a tudományos vonalon mozognak – állapítja meg. – Azt én nem tudom, az élet mikor mit ír. Az én példám is azt mutatta, hogy az ember megy előre, tanul, ragad rá valami, és aztán elválik, hogy alkalmas-e a feladatra vagy nem. De még fiatalok, 25, 30 évesek én 33 évesen kezdtem ezt az egészet” – mondja az esetleges későbbi utódlásról.
„A vegyészetben nem nagyon lehet hibázni, fontos a precizitás. Ha valamit rosszul állítunk be, akkor hamar felrobban. Kevesen csinálják, kell ide matematika, fizika, kémia, ezek nem a legkedveltebb tárgyak. Mindig olyan voltam, hogy ha 2 órára beszéltem meg egy találkozót, akkor 2 perccel előtte érkeztem. Nem akartam senkinek az idejét rabolni, de azt sem szerettem, ha a másikra kell várni. Ezt tanultam a régi nagyoktól, akik mindig pontosak voltak, és megvolt bennük a szakmai alázat.” De persze a time management nem mindenhol ugyanolyan. „Brazíliában, ahol van egy gyárunk egyszer 8-ra hirdettem meg a meeting időpontját. Odamentem háromnegyed nyolckor, de fél 10-ig egyedül üldögéltem. Mondták, ne izgassam magam, ez itt teljesen normális, 10 körül már kezdenek majd érkezni a kollégák. Így is lett, megérkeztek, én pedig megtartottam az eligazítást. Azóta mindenki ott van percre pontosan” – meséli.
25 év alatt megváltozott a világ
A Diagon bevételeinek több mint 90 százaléka exportból származik. „A hematológia vizsgálathoz mi kell? Sok ember. Így a piacaink ott vannak, ahol sokan élnek. Ilyen egyszerű ez” – mondja dr. Kern József. Magyarországról a hazai mellett csak a környező országok piacát lehet ellátni. A többi nagy piacon, ahol szerepelnek, helyi gyártás van. Oroszországban piacvezetők, és mérete miatt a kínai piac meghatározó számukra. De látszik, hogy a következő nagy dobás India lesz. A helyi közalkalmazottakat most vonják be alapfokú közegészségügyi ellátásba, ez 300 millió embert jelent. Nemcsak a Diagon branddel vannak jelen, nagyon sok globális cégnek is végeznek bérmunkát. Tavaly kötöttek a japán Horibával egy worldwide szerződést véralvadásban. Ez önmagában 85 millió eurós üzlet.
Mint mondja, sok felvásárlási ajánlatot kaptak, de úgy van vele, hogy a kutatás, fejlesztés területén csak ebben a felállásban tudja a saját elképzeléseit igazán szabadon megvalósítani. „Élvezem, amit csinálok. Ha eladnám, az már nem lenne ugyanaz.”
Hogy kell okosan utazni?
Ma is napi átlagban 10-12 órát dolgozik. Mindenkinek van valamilyen hobbija, neki a zene és az olvasás, pont olyan, ami passzol ahhoz, hogy ma is rengeteget van úton. Hogy kell okosan utazni? Ezt is a nagy öregektől tanulta. A hosszabb utaknál olyan repülőjáratot választ, amelyik este indul, útközben alszik, és amikor megérkezik, egyből felveszi az ottani időritmust. Visszafelé pedig igyekszik reggel érkezni Ferihegyre, és onnan jön is be egyből a gyárba. „Nem vesztek időt, jól kell szervezni” – mondja. Szabadidejében persze nem szeret utazni, ami nem csoda, hosszú éveken át több időt töltött úton, mint otthon. A helyi kultúrát jól meg lehet ismerni, és ha sokat megy az ember, belefut olyan dolgokba, amik igazán különlegesek.
Egyszer Sanghajba ment be a repülőtérről. Látta a taxiból hogy éppen oda érkeztek a híres Fabergé tojások egy nagyszabású kiállításra. Ráadásul a teljes kollekció. Álljon meg, mondta a taxisnak, a konferencia várhat, és végignézte az egészet. Vagy éppen Amszterdamban futott bele egy Van Gogh, Gauguin a sárga házban időszaki kiállításba. „Jókor kell lenni jó helyen. Ha nem járok éppen arra, lehet, hogy soha nem látom ezeket” – mondja.
Amire a legbüszkébb
„Amikor én kezdtem ezt a szakmát, akiknél a leukémiát diagnosztizálták, azoknak 95 százaléka meghalt. Ma sokkal pontosabbak a gépek, ontják a részletes eredményeket, előbb mutatják a betegséget. Így akiknél időben elvégzik ezt a vizsgálatot, azoknak a 95 százaléka már meggyógyul. Ez óriási dolog, csak 25 év telt el. Jó egy ilyen fejlődés részesének lenni” – mondja. De büszke arra is, hogy a világon a véralvadásban és a hematológiában a Top 5-10 cég közt ott van a Diagon. Hogy mi kellett ehhez? „Leginkább a hit a munkában és az eredményben. És persze a szerencse. Ez a number 1.”