Már a tavalyi év végén a 2023-as minimálbér- és bérminimumemelésről szóló megállapodásban szerepelt, hogy amennyiben az inflációs prognózisnál várhatóan magasabb lesz a fogyasztói árindex, akkor félévkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy esetleges évközi minimálbér-, illetve bérminimum-emelésről egyeztessenek.

Most június végén nagyon úgy tűnik az akkor vártnál - 15,5-18 százalék közötti sáv - jó eséllyel magasabb lesz idén az infláció. Eddig 5 adatot ismerünk januártól májusig sorrendben 25,7 25,4 25,2 24, illetve 215 százalék. Így az első 5 hónapban az átlag 24,3 százalék. Ha innentől a következő 7 hónapban hirtelen végig csak 10 százalék lenne az infláció, ami nyilván irreális, még akkor is 16 százalék lenne az éves átlag. Az elemzői konszenzus ezzel szemben jelenleg 19 százalék körül van, így valóban elképzelhető, hogy lesz évközi minimálbér és bérminimum emelés.

Az utóbbi években ugyanis megszokhattuk, hogy a minimálbér jóval az infláció felett emelkedik. 2018-19-20-ban minden évben 8 százalékkal nőtt a minimálbér, egyedüli kivételt a 2021-es 4 százalék jelentett. 2022-ben a minimálbéremelés összege 19,5 százalék volt, igaz, az infláció is lényegesen meglódult abban az évben. A 232 ezer forintos bruttó minimálbér a családi adókedvezmények hatása nélkül számolva nettó 154 280 forintot jelent.

A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot (havi bruttó 296 400 Ft) akkor kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött.

A 296 400 forintos garantált bérminimum nettója 197 106 forint lett 2023-ban. A nettó bér mindkét esetben lehet magasabb ennél, ha a munkavállaló adókedvezményekre jogosult (például családi adókedvezmény vagy 25 év alattiak szja-mentessége).

Ha eljátszunk a gondolattal, hogy sor kerül az évközi tegyük fel 2 százalékos emelésre, akkor a minimálbér bruttója 236 640, míg ennek a nettója 157 365 forint lenne.