A három évente végrehajtott háztartási vagyonfelmérés adatai szerint a háztartások nettó vagyona 2017 és 2020 vége között jelentős mértékben növekedett. Az MNB nemrégiben közzétett háztartási vagyonfelmérés adatai szerint miközben az infláció ebben az időszakban összesen 10 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 42 százalékkal, az egy háztartásra jutó nettó vagyon 43 százalékkal lett nagyobb. A növekedés legnagyobb mértékben az ingatlanok értékében történt, de számottevően emelkedett a pénzügyi eszközök értéke is, miközben az adósság is növekedett.
A felmérés adatai szerint 2020-ban a háztartások 86 százaléka rendelkezett lakóingatlannal. A lakástulajdon aránya igen magas, 90 százalék feletti az 3-10. decilisekben, és csak az 1. és 2. decilisben kevesebb az átlagnál. Több ingatlan tulajdonlása viszont csak a felső decilisekben jellemző. Gépkocsija a háztartások 60 százalékának van, az 1. és a 10. decilis különbsége itt kisebb, mint a lakóingatlanoknál. A pénzügyi eszközök esetében jelentős különbséget figyelhetünk meg az eszközök típusa szerint. Miközben készpénzzel minden háztartás rendelkezik, addig például tőzsdei részvénnyel csak a háztartások 2 százaléka, befektetési jeggyel a háztartások 3 százaléka. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) esetében jelentős különbség tapasztalható a háztartások között, ezeknek az instrumentumoknak az előfordulása csak a felső decilisekben számottevő.
A legalsó, legkisebb nettó vagyonú háztartási decilis nettó vagyona negatív, mivel itt a tartozások összességében meghaladják az eszközök értékét. A háztartási szektor teljes nettó vagyonának körülbelül ötven százaléka a 10., legfelső decilis tulajdonában van. A 10. és a 9. decilis közötti vagyoni különbség lényegesen nagyobb, mint a 9. és az 1. tizedközötti. A 2. és a 9. decilisek között a nettó vagyon értékét alapvetően a nem pénzügyi eszközök értéke határozza meg, itt a lakóingatlan értéke a számottevő. A 10. decilisben a pénzügyi eszközök étékének van nagyobb hatása a nettó vagyonra, itt a pénzügyi eszközök értéke már jelentősen meghaladja a reáleszközök értékét. A nem pénzügyi eszközök decilisek közötti eloszlása egyenletesebb, mint a nettó vagyon eloszlása. Az 1. táblázatban már láthattuk, hogy a lakóingatlannal rendelkezők aránya a legalsó deciliseket leszámítva mindenhol nagyon magas. Azok a háztartások, amelyek nem rendelkeznek ingatlannal, döntő részben az 1. vagy a 2. decilisbe kerültek. A pénzügyi eszközök értékének körülbelül 60 százaléka a legfelső háztartási decilis tulajdonában van. A legfelső decilis részaránya a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékében meghaladja a 70, a részvények, részesedések esetében a 80 százalékot. A kötelezettségek esetében a legalsó decilis részaránya a legnagyobb, ide kerültek azok a háztartások, amelyeknek a tartozásai meghaladják az eszközeik értékét. A többi decilisben viszonylag egyenletes a tartozások eloszlása, a felső decilisben látható az átlagosnál nagyobb részarány. Közel 93 ezer háztartás nettó vagyona volt negatív 2020 végén a nemzeti számlákhoz illesztett adatok alapján.