2022: a történelemkönyvek nyitófejezete

2022 a határokon átívelő, világszerte elmélyülő krízisek kibontakozásáról lesz emlékezetes. Az év, amikor Európa közepén fegyveres konfliktus vette kezdetét, az orosz-ukrán háború végkifejletével kapcsolatban pedig egyelőre még csak szerteágazó forgatókönyvek alapján tekinthetünk a jövő elé. 2022 a koronavírus-járvány harmadik éve is, amely következtében a modern világnak korábban nem tapasztalt pandémiás állapottal volt szükséges szembenéznie és bár az elmúlt hónapok statisztikái kedvezőnek bizonyultak, a veszélyhelyzet kockázatát még nem sikerült teljes egészében magunk mögött hagynunk. A krízisekből pedig aligha volt még időnk kilábalni, máris tovább mélyülnek. A csúcsokat döntő energiaárakkal és a gazdasági tényezőkkel összefüggésben nap mint nap megtapasztalható élelmiszeráremelkedés akár megélhetési válsággá; sőt; globális válsággá gyűrűzhet. 2022 lehet az év, amelyben a globalizáció arany korszaka véget érhet; és amelyre az alapvetéseket is megbolygató kereskedelmi átrendeződés; új gazdasági körforgás adhat választ.

A krízishelyzet sokkja a klímaválság súlyosbodásának kockázatot is magával hozta

Az utóbbi években világszerte számos pozitív fejlemény övezte a fenntarthatósági célok közelebb kerülését. A 2021-ben tartott glasgow-i klímacsúcs valódi áttörést jelentett főként a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében; az erdőírtások vonatkozásában pedig az országok egy átfogó megállapodást is lefektettek, célul kitűzve, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást. A globális célok érdekében a kormányzatok, a vállalati és banki szereplők részéről egyaránt megannyi vállalás született; azonban az idei év sokkszerű válsághelyzetei úgy tűnik, a megrekedés kockázatát is magukban hordozzák. Annak ellenére, hogy a jelen krízisekre adott sikeres válaszok mögött is a biodiverzitás és a klímaválság kezelése tűnnek kiemelt szempontoknak. A helyzetet súlyosbítja, hogy Európán kívül több nemzetközi nagyhatalmat is sújtanak a globális felmelegedés hatásai; Kínát soha nem látott aszály érte el 2022 nyarán, Kaliforniában pedig a vízhasználatot is korlátozták a vízhiány mérséklése érdekében.

A válságkezelés során nem maradhatnak alul a fenntarthatósági szempontok

A konferencia hangsúlyos üzenete volt, hogy a válságkezelési stratégia eszközrendszere nem okozhatja egy másik válság kibontakozását, főként olyanét, amely hosszú távon a legnagyobb hatást gyakorolja a gazdaság teljesítőképességére. A fenntarthatósági célokat tehát nem szabad szem elől téveszteni, sőt, épp ellenkezőleg: növelni szükséges az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket, és krízishelyzetre pedig további indokként kell tekintenünk a törekvések felgyorsítása érdekében. Az energiahiány és a klíma kockázatok, illetve azokra adható válaszok közötti szinergiák erősek, az energiabiztonság és klímavészhelyzet feloldása kéz a kézben járnak. A megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás a társadalom energiabiztonságát is támogatja. A szinergiák pedig az energia és a klímakérdések összefüggésrendszerén túl is mutatnak, többek között az élelmiszeriparra és zöld pénzügyek területére is kivetülnek.

Az EU tagállamok továbbra is kiállnak a párizsi klímacélok iránt

Frank Elderson az Európai Központi Bank Igazgatótanácsának tagja videóüzenetében világított rá arra, hogy az EU tagállamok kormányai továbbra is elkötelezettek a párizsi klímacélok iránt. A központi bankok és felügyeleteknek pedig folyamatosan szem előtt kell tartaniuk azokat a szcenáriókat is, amelyek az egyre fokozódó klímakockázatokkal következhetnek be. Az előadók között, az MNB vezetői mellett jelen voltak a tevékenységük „zöldítésében” élenjáró hazai és külföldi piaci szereplők, többek között Thomas Steiner, az Osztrák Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója; Pepijn Rijvers, a Nemzetközi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) alelnöke; Eric Usher, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható pénzügyi témákkal foglalkozó vezetője éppúgy, mint neves nemzetközi, fenntarthatósággal foglalkozó intézetek képviselői. A konferencián megvilágításba került, hogy az elmúlt évek tendenciái alapján a zöld finanszírozás eszközei nagy teret nyertek a hazai és európai színtéren egyaránt, és továbbra is kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy a nemzetközi tőke olyan beruházásokat támogasson, amelyek a zöld szempontoknak megfelelnek. A zöld pénzügyi eszközök a háztartások és nagyvállalatok számára egyaránt fenntartható, tudatos finanszírozási formát kínálnak, a jegybankoknak pedig fontos szerepe van a zöld tőkeáramlás koordinálásában.

Az MNB elkötelezett a fenntarthatóság mellett

A zöld megújulás terén az MNB eddig is a legprogresszívebb jegybankok közé tartozott, aktív szerepe pedig a jelenlegi, kihívásokkal teli környezetben is fennmaradt. 2019-ben indította el Zöld Programját, amely a pénzügyi szektorra vonatkozó programpontokat tartalmaz, úgy, mint az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások zöldítése. A megfogalmazott irányelvek, ajánlások és elvárások alapján számos pénzintézet alakította ki saját zöld sztenderdjeit és bővítette szolgáltatásait. A Program fontos része továbbá az MNB belső működésének fenntarthatóbbá tétele és ökológiai lábnyomának csökkentése is. Az MNB 2021 júliusában publikálta Zöld eszköztár-stratégiáját, amelynek célja, hogy egységes keretben fektesse le azokat az irányokat, amelyek mentén az MNB a felügyelet mellett a monetáris politika gyakorlatába is át tudja ültetni a zöld szempontokat. A fenntarthatóság szempontjait támogatják az egyre komplexebb mérések, klíma stressztesztek is, valamint azon szabályozási környezet kialakítása, amelynek megfelelően a környezeti kritériumok megjelennek a pénzügyi termékek kondícióiban. Az MNB továbbra is példaként kíván elöl járni abban, hogy elkötelezett marad a fenntarthatóság mellett és a zöld fordulathoz vezető stratégiai gondolkodást irányozza elő a bankszektor számára, valamint saját működésmódja tekintetében egyaránt.