Mind az alacsony kamatszintek, mind pedig a Vidékfejlesztési Program kiírásai komolyan felpörgethetik idén az agrár kkv-k hitelezését, és a jelek szerint erre vevők a vállalkozások is. „Meglehetősen jó feltételekkel lehet manapság hitelhez jutni, ezért teljesen általánossá vált, hogy az agrárvállalkozások a beruházási terveikhez, illetve a Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan banki forrást vesznek igénybe” – mondta el lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a hitelfelvétel terjedésének fő oka, hogy „a rendszerváltás óta nem lehetett ilyen alacsony kamatok mellett és ilyen kedvező feltételekkel banki forráshoz jutni.” A vidékfejlesztési pályázatok esetében a finanszírozás tipikusan a következőképpen alakul: 40 százalékot tesz ki az uniós forrás, 20 százalékot a pályázó önereje, és a maradék 40 százalék a banki hitel. Raskó szerint az is fontos, hogy nem csak a kamatok alacsonyabbak, mint korábban, hanem a biztosítékok és az egyéb feltételek is sok esetben könnyebben teljesíthetők. Az eszközberuházásokat, az állattartó telepeket preferálják, melyek egyébként önmagukban is fedezetet biztosítanak. „Ezen felül vannak források a kézműves élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére, sertéshizlalásra, a gazdaság infrastruktúrájának megújítására és energiahatékonysági beruházásokra is. Egy terület viszont teljesen jogosan kimaradt, ez pedig a gépbeszerzés, erre ugyanis korábban bőségesen volt forrás” – tette hozzá az agrárközgazdász.

Idén a támogatási előfinanszírozások, a termőföldvásárláshoz nyújtott hitelek, és a harmadik nagy növekedési lehetőség: a Vidékfejlesztési Program pályázatai lesznek az agrárfinanszírozás fő pillérei – mondta el a K&K-nak Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezetőigazgató-helyettese. Hozzátette: a támogatások előfinanszírozásakor elsősorban a területalapú támogatás, az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás, a Natura 2000 gyepterületek, valamint a Természeti Hátránnyal Érintett Területek kompenzációs kifizetéseinek előfinanszírozására kell gondolni. Az agrárkifizetésekben kulcsszerepet játszó területalapú támogatások esetében az előfinanszírozást igénybevevő mezőgazdasági vállalkozás hitelképességétől függően 57.600, illetve 61 ezer forint, míg a Zöldkártya hitel (két éves SAPS megelőlegezése) esetében 115.200 és 122 ezer között mozog a bank által biztosított összeg egy hektárra vetítve – közölte Szabó István.

Fontos pillér az agrárfinanszírozásban a jelenleg is zajló állami földprogramhoz kapcsolódó hitelezés – tette hozzá. Szabó István szerint jó hír a bankoknak, hogy a földvásárláshoz kínált hitelfeltételekkel a bankok is tudnak forrást nyújtani az érdeklődőknek. Némi problémát ugyanakkor az jelent a pénzintézetek számára, hogy nemrégiben a Magyar Fejlesztési Bank által a földvásárláskor biztosított hitelkeretet 100 milliárd forinttal 250 milliárdra növelték. Ez bizonyos versenyhátrányt jelenthet a bankoknak. Igaz ugyan, hogy a bankoknál a 300 milliárdos NHP keret van, ezt azonban földvásárlás mellett számos más célra is ki lehet helyezni.

Az idei agrárfinanszírozás egyik legfontosabb pillére azonban kétségkívül a Vidékfejlesztési Programhoz igazodó hitelezés lehet. „A vidékfejlesztési keret 1300 milliárd forint, ebből mintegy 600 milliárd forint érinti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ez 50 százalékos támogatásintenzitással számolva mintegy 300 milliárdnyi önerőt feltételez, amelyet részben a pályázók saját forrása, részben pedig a bankok által nyújtott hitel fedezhet” – részletezte Szabó István. Ehhez kapcsolódva tehát az OTP Bankcsoport is igyekszik segíteni a gazdákat. „Folyamatosan figyeljük a pályázatokat, célunk pedig nem kizárólag a hitelek kihelyezése, hanem a komplex szolgáltatás, amely magába foglalja a pályázati tanácsadást, pályázatírást, pályázatmenedzsmentet és finanszírozást.”

A szakember szerint a Vidékfejlesztési Program fő célcsoportja, a mikro-, kis- és középvállalkozások a bankokat is új gyakorlatra bírják rá. „Ez az OTP-t is paradigmaváltásra készteti, hiszen új, banki múlttal vagy impozáns számokkal nem minden esetben rendelkező vállalkozások számára is hitelt kell nyújtanunk – mondta Szabó István. – Ennek érdekében olyan termékeken dolgozunk, amelyek a kisebb agrárvállalkozások számára is elérhetők, és a fiókhálózat munkatársai sikerrel tudják értékesíteni őket az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány viszontgaranciája mellett.”

Átalakult a támogatási rendszer

A közös agrárpolitika (KAP) reformjával a 2015-ös igénylési évtől megváltozott az EU-s agrártámogatások rendszere. Az úgynevezett greening, avagy zöldítési támogatás bevezetése óta a hagyományos területalapú támogatások mértéke a megelőző évekhez képest jelentősen csökkent. A tagállami pénzügyi borítéknak durván felét teszi ki a korábbi évekről is ismert SAPS támogatás, míg a fennmaradó részt egyéb közvetlen típusú támogatások adják. Ezek közül a legjelentősebb – 30 százalékos részesedéssel – a zöldítés, amelyet már csak akkor kapnak kézhez a gazdák, ha a területen betartanak jó néhány, a talaj- és vízminőség, valamint a biodiverzitás szempontjából jótékony gyakorlatot. Ez már csak azért is felértékelődik, mert csak azok a gazdák kapják meg, akik megfelelnek az előírásoknak, ez pedig a támogatás-előfinanszírozás gyakorlatát is átalakítja. Míg korábban a teljes területalapú támogatást biztos bevételnek tekintették, most a greening 30 százaléka némileg bizonytalanná vált. Ezzel együtt is úgy tűnik, a magyar gazdák sikerrel alkalmazkodtak az új zöldítési szabályokhoz – derül ki a KMPG tanácsadó cég egy nemrégiben megjelent kutatásából.